A Tisza-tó következő éveit, a térség egész további fejlődését meghatározhatja az Országgyűlés döntése.

Több éves előkészítő munka gyümölcse érett be azzal, hogy kiemelt térséggé nyilvánították a Tisza-tavat. A döntést többek között az indokolja, hogy a négy vármegyét, Hevest, Jász-Nagykun-Szolnokot, Hajdú-Bihart és Borsod-Abaúj-Zemplént érintő közigazgatási szétszabdaltság jelentős kihívások elé állítja a közös fejlesztési célok meghatározása és a vízparti szabályozás. Ezen kihívások kezelésére mindenféleképpen egy átfogó, a Tisza-tavat középpontba állító térségfejlesztési megközelítés szükséges, ami a jelenlegi helyzetből ki tudja mozdítani Magyarországnak ezt a csodálatos vidékét, és egységes, mind működésében, mind finanszírozásában az eddigiekhez képest még gyümölcsözőbb együttműködést tud életre hívni az egyes szereplők között – hangzott el Latorcai Csaba parlamenti államtitkár expozéjában.

A képviselők 149 támogató és 15 tartózkodó szavazattal elfogadták a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló országgyűlési határozat módosítását. A változtatás alapján az eddigi négy kiemelt fejlesztési térség – a balatoni üdülőkörzet, a tokaji borvidék, a budapesti agglomeráció és a Közép-Duna-menti térség – kiegészül a Tisza-tó térségével. Az előterjesztő célja, hogy emelkedjen a tó és térsége területpolitikai státusza.