Gazdaság | oktatás

Hajnal Gabriella: 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint a béremelés

Összesen 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint a béremelés, közülük 80 ezer tanár állami fenntartású iskolában dolgozik. A kormány a tavalyi átlagbérhez viszonyítva ad 32,2 százaléknyi plusz bértömeget, a lényeg az, hogy az uniós vállalásnak megfelelően az idei pedagógus átlagbér elérje a diplomás átlagbér 71,8 százalékát – mondta a Klebelsberg Központ elnöke a Mandinernek adott, szombaton megjelent interjújában.

Hajnal Gabriella elmondta: a Klebelsberg Központ a jogszabályoknak megfelelően alapvetően egységes elosztási mechanizmusról döntött, ennek megfelelően a novemberi bérhez képest a gyakornokok 32,2 százalékos, a Pedagógus I kategóriába tartozók 31,2 százalékos, a Pedagógus II-be tartozók pedig 29 százalékos emelést kapnak, míg a mesterfokozatúak 21,1 százalékos pluszt.

A mostani emelésnek köszönhetően a pályakezdők legkisebb bére gyakornokként bruttó 528 800 forint, az I. kategóriában legkevesebb 538 ezer forintot, a II. fokozatban 555 ezer forintot kereshetnek az oktatók és nevelők, míg a mestertanár fizetése 630 ezer forintról indul, a kutatótanárok bérének alsó határa 750 ezer forint – részletezte az elnök.

Arra a kérdésre, hogy vannak-e kivételek, azt válaszolta, hogy az egyetemi diploma esetén még két százalék, a kormány által meghatározott hiányterületeken tanítók esetében pedig még további négy százalék a többlet. Hozzátette, hogy az utóbbi a természettudományos, valamint a matematika és a digitális kultúra tantárgyakat jelenti.

Esélyteremtési illetményrészként mindehhez hozzájön még húsz százalékos többlet azoknál a tanároknál, akik hátrányos helyzetű településeken vagy olyan iskolákban tanítanak, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók aránya eléri a 10 százalékot, és felzárkózási programot végeznek. „Jól látszik, hogy jelentős béremelés valósult meg” – fogalmazott Hajnal Gabriella.

A sajtóban megjelentekről, miszerint akad olyan tanár, akinek csupán párszázalékos emelés jut, azt mondta, hogy a központhoz nem érkezett ilyen  jelzés, „márpedig mi csak konkrétumokkal tudunk foglalkozni”.

Hozzátette: olyan előfordult, hogy valakinek nem vették figyelembe a januárban esedékes magasabb fokozatba lépését, vagy az iskola elmulasztotta egy egyetemi végzettség megszerzésének bejelentését.

„Ám ezek hibák, amiket ki lehetett – és ki is kellett – javítani; ez meg is történt. Más fenntartók nevében nem nyilatkozhatok, de nálunk az imént vázolt számok az érvényesek” – mondta az elnök.

Ő maga annak a híve, hogy a következő évben esedékes, nagyjából húsz százalékos újabb emelést már jóval differenciáltabban oszthassák ki – mondta.
    Jövőre az EU felé tett vállalás értelmében a pedagógus átlagkeresetnek el kell érnie a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát, majd azt legalább 2030-ig tartani – jelezte.
    Egy másik felvetésre elmondta, hogy készült egy koncepció a teljesítményértékelési rendszerről, aminek a bevezetése 2025-től lesz kötelező. Az abban foglalt paramétereket és indikátorokat az intézmények már most felhasználhatják.

„Kétségtelen, minden értékelésben lehet némi szubjektivitás, ám a kereteket mégis a lehető legegyértelműbben kell meghatározni. Objektív szempontok lehetnek: hány speciális nevelési igényű gyermekkel foglalkozik az adott pedagógus, hány osztályban és hány szakot tanít, hogyan osztályoz, illetve milyen programokon vesz részt – és még sorolhatnánk. Alapvetően az igazgatók felelőssége lesz az értékelés” – mondta Hajnal Gabriella, hozzátéve, hogy attól senkinek sem kell tartania, hogy csökkenne a fizetése.
    „De ha már itt tartunk, olyan álhírek is elterjedtek, hogy amelyik iskolában sztrájkoltak, ott nem jár magasabb bér. Nonszensz. Mindenki a korábban említett elvek alapján kapja meg a fizetésemelését. Azt szeretnénk kérni, ha bárhol valami probléma merül fel mégis, forduljanak a fenntartóhoz, mielőtt fellármáznák az ellenzéki sajtót! Az esetleges hibákat kijavítjuk, amire lehet, találunk megoldást” – emelte ki.
    Az interjú készítője felvetette, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, a szakszervezetek inkább akadályozták, hogy megvalósuljon a béremelés, mire Hajnal Gabriella jelezte, hogy egyetért a tárcavezetővel.
    „A szakszervezetek a baloldal választási kampányát szolgálják rendszeresen. Rengeteg valótlanságot állítva próbáltak negatívan beállítani külföldön és itthon mindent, ami az oktatásban történik. Márpedig ez hátráltatta az uniós források megszerzésének folyamatát” – fogalmazott.
    Közölte azt is, hogy eddig 1215-en nem írták alá a jogállási jogszabálynak megfelelő szerződésüket, ami „nyilván nem nulla, de a nagyon soktól azért messze van, tekintve, hogy mintegy nyolcvanezer pedagógus jogviszonnyal rendelkező kolléga tartozik a tankerületekhez”.

A tanárhiányról úgy vélekedett: semmivel nem állnak rosszabbul, mint korábban. „Akad bőven iskola, ahol az előírt mennyiséghez képest jóval több órát adnak a gyerekeknek, hallani heti negyvenről is, miközben még középiskolában is legfeljebb harmincnégy lehetne. Ha betartanák az intézmények a szabályokat, messze nem panaszkodnának annyian túlterheltségre. Én többek között azért vagyok itt, hogy a gyermekek érdekeit képviseljem, ezért amit csak lehet, megteszem, hogy ne legyenek ilyen túlzások” – hangsúlyozta.
    Az utánpótlás kapcsán azt mondta, hogy a pedagógusképzésbe jelentkezők száma 2023-ban kiemelkedően magas volt. „Elismerem, ezen a téren van még tennivaló. A mostani béremelés a pályakezdőknek igencsak vonzó. Soha nem keresett még annyit egy egyetemről kilépő fiatal tanár, mint most. El kell gondolkodni bizonyos tantárgyi integráción, illetve el kell érni, hogy a diákok szeressék a természettudományokat” – mondta.

MTI

Borítókép: illusztráció / ANP MAG / ANP via AFP

béremelés, Hajnal Gabriella, köznevelés, MTI

Sarkany Orsi

Oszd meg másokkal is!
Alföldhír.hu