„Naphosszat telefonoznak”, „semmi tisztelet nincs bennük”, „nem bírják a kritikát” – mindannyian hallottunk már ilyen sztereotípiákat a huszonéves, úgynevezett „Z” generációról. Egy friss tanulmány szerint azonban éppen itt az ideje, hogy ezeket az előítéleteket félretéve megértsük, miért ők lehetnek egy cég sikerének kulcsai.

A Munipolis belső kommunikációs cég vezetője, Czinger Erik világított rá: a Z generáció tagjai nemcsak kreatívabbak és öntudatosabbak elődeiknél, hanem konkrét elvárásokkal is érkeznek a munkahelyre. A felmérésük alapján a dolgozók 64%-kal elégedettebbek, ha rendszeresen tájékoztatva vannak a céges ügyekről, és további 25%-kal nő az elégedettségük, ha kikérik a véleményüket. Ezek a számok különösen igazak a Z generációra.

A huszonévesek számára természetes, hogy bevonják őket a döntésekbe, és tekintély helyett partneri viszonyt várnak el. Nem elég, ha utasításokat kapnak; látniuk kell munkájuk értelmét, és szabad teret igényelnek kreativitásuk kibontakoztatására. Ha pedig a vezetők ezt megadják nekik, cserébe friss ötleteket, motivált és hatékony dolgozókat kapnak.

A Z generáció tagjai számára az online kommunikáció szinte létforma, ezért a vállalatoknak muszáj digitálisan és kétirányúan kommunikálniuk velük. Ez már nem csak jó tanács, hanem lassan kötelező elvárás. Mindezt könnyen meg lehet oldani egy okos belső kommunikációs rendszerrel, amelyben nemcsak tájékoztatni, hanem megkérdezni is lehet a dolgozókat – akár telefonon.

És hogy miért érdemes alkalmazkodni hozzájuk? A válasz egyszerű: a mai munkaerőhiány közepette a Z generáció tehetséges, digitálisan képzett és kreatív fiataljai jelenthetik azt a versenyelőnyt, ami előre viszi a cégeket. Vagyis lehet, hogy nem is rémálom a velük való munka, hanem egyenesen a siker záloga.

A belső kommunikáció digitalizálása, rendszeressé és kétirányúvá alakítása, különösen nagyjából 100 fő munkavállaló felett már nemcsak célszerű, hanem ahogy a „Z” generáció egyre fontosabbá válik a munka világában, szinte „kötelező” is lesz ‒ összegezte Czinger Erik. Ha hozzátesszük, hogy az okos belső kommunikációs hálózatot a kérdőívektől az oktatáson át rengeteg mindenre használhatjuk és akár szegmentáltan is megszólíthatjuk vele a munkatársakat, az ezzel járó feladatok eltörpülnek a hozadékok mellett, különösen a mai szakemberhiány és toborzási nehézségek fényében.