Elektrolitgyár, polgármesteri fenyegetésről beszélő városi cégvezető – több érdekes téma maradt még a Töreki Andrással készült interjúnk második részére.

A Fidesz szolnoki közgyűlési frakciójának vezetőjével készült interjúnk első részét követően számtalan kérdést kaptunk azt illetően, hogy miért nem kérdeztünk rá más ügyekre. Azaz a várakozások találkoztak a mi terveinkkel, így interjúnk második részében újabb érdekes kérdéseket feszegettünk.

– Volt a közelmúltban egy elég komoly vita a városüzemeltetési cég vezetőjének lemondása körül. Elég erős állítások hangzottak el az igazgatótól a fenyegetőző polgármesterről.

– Az ilyen ügyek miatt is elég nehéz az együttműködés. A teljes hivatali vezetés távozott, lényegében elüldözte őket a polgármester. Most teljesen mindegy, hogy mi volt a távozás jogi módszere, a lényeg ugyanaz: nem akartak vele, az általa teremtett mérgező hangulatban együtt dolgozni. Nap mint nap jutnak vissza hozzánk jelzések, hogy a hivatali dolgozóknak, vezetőknek tiltják a velünk való kommunikációt, de a Városüzemeltetési Kft. igazgatójának esete minket is meglepett. Kiálltunk az igazgató mellett, s jelképesen minden dolgozó mellett, nem engedtük, hogy Györfi Mihály elüldözze őt. Szomorú ez, de sajnos nem egyedülálló. Fenyegetőzés, zsarolás, elképesztő ügyek, amik mind-mind Szolnok hírnevét, hitelességét teszik tönkre.

– Milyen ügyekre gondol?

– Kezdődött az elektrolitgyár kapcsán mutatott pálfordulással (előbb támogatja a beruházást, majd ezt letagadja), vagy amikor a közgyűlésben minősíthetetlenül beszélt, mit beszélt, kiabált a befektetési ügynökség vezetőjével, Joó István kormánybiztossal. Aztán még üzengetett is neki. Majd jött az országos hírverést kapott mentetleni szórakozóhelyi balhé, amivel belerúgott még a rendőrségbe is, azt a valótlanságot állítva egy interjúban, hogy péntekenként csak két rendőr van szolgálatban Szolnokon. Hergelte az embereket, az más kérdés, hogy itt ő jött ki rosszul a bűnözői múltú csoportokkal fenntartott, látványosan szoros kapcsolata miatt. De folytathatnánk a sort a legutóbbi üggyel, amikor vagy hanyagságból, vagy bármi más szándékból, egész egyszerűen lenullázták előterjesztésükben a közétkeztetést. Ezzel együttesen azt a képet festik, hogy Szolnok egy kocsmai szintű botránytanya, holott ez egyáltalán nincs így!

– Ha már említette, mi az igazság a gyermekétkeztetéssel? Tényleg van baj vele? Mert itt is azt emlegeti a városvezetés, hogy a Fidesz hergelt.

– A közgyűlés elé beterjesztett likviditási tervben részletezték, mire fordít még pénzt a város, mennyi kell az év lezárásához. Mi sem vettük észre elsőre, hogy üresen maradtak rublikák olyan feladatok esetében is, melyeknél már megkötött szerződések kötelezik a várost a teljesítésre. Pár nappal később, immár utánajárva a dolgoknak, kiderült, hogy tényleg nem akarnak pénzt adni többek között a hét iskola konyhájáért felelős Szolnoki Városüzemeltetési Kft-nek, azaz a saját cégünknek! Erre hívtuk fel a figyelmet, azt is elmondva, hogy mi nem engedjük ezt, s haladéktalanul módosítani fogjuk a költségvetést. Na ebből próbált ismét hergelést csinálni Györfi Mihály. De mindegy, tegye, csak annyit tudok mondani: szívesen. Számunkra az a fontos, hogy nem maradnak üresen a gyerekek tányérjai ebben a hét iskolában.

– Pár mondatban esett már szó az elektroligyárról. Önnek mi a véleménye a beruházásról?

– Ma Magyarországon az akkumulátoripar mindegyik szegmense kőkemény politikai támadás alatt áll. Sajnos megjelentek az internetes szlogenben csak méregzöldeknek nevezett klímaaktivisták, akik nyíltan politikai harcot folytatnak, s egyáltalán nem érdeklik őket az érvek. Én meghallgattam a gyár és a HIPA beszámolóját, számomra egyértelmű, hogy ez az üzem a szabályok betartásával nem lehet veszélyes. Számomra a magyar hatóságok biztosítékot jelentenek erre. A gyárra és az általa befizetett iparűzési adóra pedig szüksége van a városnak is, persze tudja ezt a polgármester is, mert zárt ajtók mögött teljesen másként beszél róla, mint kifelé az embereknek.

– De most megépül, vagy sem?

– Egy kiemelt állami érdekű beruházásról beszélünk, nem a város telkén akarnak építkezni, s az engedélyezés sem az önkormányzat hatásköre. Azaz mint önkormányzati képviselőnek nincs sem szerepem, sem beleszólásom a beruházásba, de a közgyűlésben egyikünknek sincs. Egyébként pedig, ha minden hazai és uniós szabályozásnak megfelelnek, nem jelentenek veszélyt sem a lakosságra, sem a környezetre, miért ne épülhetne meg?

– De akkor a polgármester frakciója által benyújtott, akkumulátoripart tiltó előterjesztés az nem ennek a beruházásnak a leállításáról szólt?

– Dehogyis! A közgyűlés tavaly áldását adta a kiemelt státuszra. Ahogyan látom, a tiltakozó aktivisták sem értik ezt, azt hiszik, egy ilyen határozattal leállíthatnak egy engedélyezési kérelmet, pedig ez nincs így. Alighanem őket is megvezették ezzel a mézesmadzaggal.

– Akkor ezért is mondtak nemet az ágazat jövőbeni kitiltására Szolnokról?

– Többek között ezért. Na meg azért is, mert egyszer már támogatásunkról biztosítottuk a polgármester szavazatával együtt a beruházást, ami alapján született egy kormányhatározat a kiemelt státuszról. Egyébként ez az új határozat-tervezet ebben a formában csak ártott volna Szolnoknak. Például a város többségi tulajdonában lévő hulladékszállító sem köthetett volna szerződést a gyárral, ami nagy anyagi veszteség lenne.

– A helyi közélet viszont kétségtelenül felpörgött, szolgáltat témát a sajtónak bőven. Mit szólnak most a legújabb, lemondásokat, közgyűlés feloszlatását követelő közleményekhez?

– Azért, mert egy egyképviselős, politikai céllal létrehozott egyesület most ezt szeretné, nem hiszem, hogy ezt komolyan kell vennünk. A közgyűlésben egyik képviselő sem azért ül ott, mert valaki bepakolta, hanem azért, mert a szolnoki emberek úgy döntöttek. Ez egy elég erős felhatalmazás, a demokráciában konkrétan a legerősebb! A követelőzések élére álló egyesületről elég sokat elmond, hogy nem is olyan régen még a DK parlamenti képviselőjelöltjét támogatták, aztán az MSZP-DK-Momentum konglomerátum mellé álltak, most pedig éppen a Tisza Párt iránt rajonganak. Mindegy ki, csak a hatalom közelébe kerülhessenek. Kíváncsian várom, legközelebb kivel szeretnének harcolni az érdekeikért.

– Végezetül egy kérdést engedjen már meg. Lehet béke a városban?

– Én nem látom ilyen élesnek a helyzetet, szerinte Szolnokon béke van, ez egy nyugodt város, mindig is az volt. Ha a politikai csatározásokra gondol, addig mindig is lesz ilyen, amíg az egyik fél kizárólag az önös politikai érdekeit tartja szem előtt, és megpróbálja elhazudni a másik érdemeit, még a kollektív emlékezetből is kitörölné azt a sok-sok sikert és fejlődést, amit elért. Így nem lehet közösséget építeni, a gyökerek elvágása soha nem a fejlődéshez vezet, hanem a lassú elmúláshoz, széteséshez. Mi ez ellen mindig küzdeni fogunk, mindig felemeljük a szavunkat. De közben egyet soha nem felejtünk: nekünk Szolnok az otthonunk, amiért mindig felelősséggel dolgozunk!