Kormányzati büntetések, elektrolitgyár, együttműködés vagy szembenállás – mindez a legnagyobb közgyűlési frakció szemüvegén keresztül. Töreki András frakcióvezetővel beszélgettünk.
Békétlenség, éles politikai viták, állítólagos kormányzati büntetés az ellenzéki vezetésű városnak, milliárdos elvonások emlegetése – alaposan pezseg a szolnoki közélet. Töreki Andrással, a Fidesz közgyűlési többséget adó frakciójának vezetőjével beszéltünk elektrolitgyárról, állítólagos kormányzati büntetésről, valamint arról, miként vezetheti békében a várost két politikai ellenfél. Nem volt tabutéma, minden kérdésünkre egyenes, helyenként nyersen őszinte válaszokat kaptunk. Interjúnkat annak terjedelme miatt két részletben közöljük. A városért, vagy ellene?
– Vágjunk is bele a közepébe: valóban akadályozza frakciójuk a városvezetés munkáját?
– Miért tennénk olyat, ami rossz nekünk? A szolnokiak úgy döntöttek, a Fidesznek adnak többséget a közgyűlésben. Ennek van felelőssége, s persze nehézsége is, hiszen a polgármestert nem mi adjuk. Ha ártó szándék vezérelne bennünket, akkor azzal a saját választási esélyeinket rontanánk már most, rögtön 2026 áprilisában.
– Akkor miért alakulhat ki ez a feltételezés egyesekben?
– Visszakérdeznék. Mit jelent az, hogy akadályozunk? Azt, hogy vitázunk? Azt, hogy reagálunk a polgármester nem helyénvaló, többségében minden szakmai alapot nélkülöző megnyilvánulásaira? Hogy a többség jogán pontosan tudni akarjuk, miről kell döntenünk? Szerintem ezek teljesen normális elvárások. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a parlamenti választás közeledtével erősödik a verbális küzdelem. Az már Szolnok szerencsétlensége, hogy most egy olyan polgármester vezeti, akinek a zavarkeltés, a hergelés, az országos ellenzéki mintát követve a békétlenség szítása adja a politikai érvkészletének az alapját. Ő ezek mentén kommunikál.

– Akkor a vitát tulajdonképpen tekinthetjük természetesnek is?
– Mindig az értelmes viták visznek bennünket előre, mióta világ a világ. Mi egy olyan politikai kultúrában tanultuk a közéleti szerepvállalást, melyben a viták soha nem mehettek Szolnok kárára. A Fidesz kétszer is vezette úgy a várost, hogy kisebbségben volt, de mégsem szólt a másik szapulásáról a mindennapi munka. Ennek szellemében indultunk neki ennek a ciklusnak is. Persze értem én Györfi Mihály nehéz helyzetét is, polgármesterként nem kerülheti meg a közgyűlést, ahol kisebbsége van. Az már viszont az ő hibája, hogy nem konszenzussal akarja áthidalni ezt a helyzetet, hanem még mélyebbre ássa az árkokat. Ő mindenképpen a Fidesz ellenében akarja meghatározni önmagát. Amit mi csináltunk, azt tagadja, az csak rossz lehet, az ellen hergel, még azt a rengeteg értéket sem ismeri el, amit a fideszes vezetésű város elért. Pedig még most is csak azok a korábbi kezdeményezések valósulnak meg, amit az előző városvezetés indított el. Eközben egyetlen saját ötlete, egy valós, várospolitikai szempontból pozitív kezdeményezése nincs. Ezzel a szemlélettel elég nehéz együttműködni.
– Az önökkel szembeni polgármesteri kritika vesszőparipája a négymilliárdos állami elvonás, ami miatt a várost nehéz működtetni. Mi igaz ebből?
– Így ebben a formában gyakorlatilag semmi. A kormány, pontosan úgy, ahogy mindenütt az országban, egyedül az adóerőképesség miatt és a versenyképes járások programhoz von el forrásokat az iparűzési adóból (ahogyan 2017 óta mindig), utóbbit annak többletéből, tehát jövőre az idei többletet már megkapjuk! Azaz ennek ismeretében tervezzük már évek óta a költségvetéseket! Ez semmi több a polgármester részéről, mint jól hangzó politikai blöff. Egyszerűbben is fogalmazhatnék: hazugság az egész. Ezzel a saját tehetetlenségéről próbálja elterelni a figyelmet, mindent a Fideszre, az előző városvezetésre ken. Ő pedig az elmúlt egy év alatt nemhogy hozott bármit is, hanem elriasztotta viselkedésével a szolnoki befektetési lehetőség iránt érdeklődő cégeket. Sajnos ezek a politikai hazugságok jól mutatnak a mai megosztott társadalom előtt, s csak újabb fölösleges vitákat generálnak.
– A kampány során azért elég kemény ígéretek is elhangzottak a mostani polgármestertől, számonkéréseket, bírósági pereket emlegetett.
– Eddig egyetlen ítélet született, amiben a polgármestert marasztalták el rágalmazás miatt. Sokat elárul ez, több mint egy év után egyetlen erőltetett följelentésre futotta a színház ügyében, számomra ez azt igazolja, nem találtak semmit. Pedig tudjuk, hogy nagyon kerestek!

– A fürdő elnyúló átépítésével kapcsolatos bírálat ön szerint jogos?
– A beruházás csúszása az valóban bosszantó, jogosan háborognak a szolnokiak. Átlépve az egyébként már Györfi Mihály által is elismert objektív akadályokon, ez a helyzet valóban joggal ad okot a kritikára. Ugyanakkor a fürdő elkészült, már valóban csak apróságok hiányoznak a nyitáshoz. Fontos kiemelni, hogy a befejezéshez szükséges valamennyi forrást biztosítottuk az országgyűlési képviselőnk és a kormány segítségével még 2024 nyarán, szóval a szintén emlegetett „ellopták” érveket határozottan vissza is kell utasítanom.
– Ennek fényében jogos a kérdés, milyen az együttműködésük a valóságban?
– Rendszeresek az egyeztetések a frakcióvezetők, tanácsnokok és a városvezetés között, mi nyitottan állunk minden kérdéshez. Persze vannak olyan helyzetek is, amikben előre közöljük: mi ezt így nem fogjuk támogatni. A legtöbbször ilyenkor módosítunk az előterjesztéseken, s ezért is van az, hogy alig találni olyan javaslatot, amit a közgyűlésben nem támogatunk. Persze a bizalmunk az egyeztetések ellenére erősen megrendült a város vezetésében.
– Meg lehet tudni, pontosan miért?
– Láthatunk dolgokat másként, de az, ha a szemünkbe hazudnak, ha a tegnap tett ígéret ma semmit sem ér, azt nem fogadjuk jól. Az októberi közgyűlésen például egy költségvetési módosítás kapcsán nem voltak hajlandóak elárulni, mire kell nekik 54 millió forint. Hiába kérdeztük, nem mondtak rá semmit. Végül egy félórás egyeztetés után kitalálták, ez a hivatali dolgozók karácsonyi pénze. Ha valóban erre kellett, miért nem mondták? Tudják, hogy mi is támogatjuk. De ha ez ilyen egyszerű, miért kellett félórás szünet arra, hogy kitalálják az indokot… Sajnos még hosszasan sorolhatnám ezeket.
Interjúnk második részében szó esik majd az elektrolitgyárról, közbiztonságról, s még számos érdekes kérdésről. Folytatás hétfőn!



