Hiába az uniós oltalom, veszélyben a nagykörűi cseresznye

A Nagykörűi ropogós cseresznye a közelmúltban elnyerte az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) címet, a községben azonban mégsem uralkodott el a hurrá hangulat – írta a 24.hu portál.

Illusztráció. Kép: Stockphoto

A nagykörűi ropogós cseresznye oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára a falu közigazgatási határán belüli Petrovay ropogós tájfajta mellett a nemzeti fajtajegyzékben szereplő, államilag elismert cseresznyefajták jogosultak – olvasható a Szoljon hasábjain.

Ezek a badacsonyi óriás, a bigarreau burlat, a Carmen, a Jaboulay, a hedelfingeni, és a germersdorfi óriás, valamint ezek regisztrált változatai. A megjelölés nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járul hozzá, hanem komoly hozzáadott piaci értéket is jelent.

Nagykörű felkapottabb lett, és érdeklődnek, települnek is be fiatal családok a faluba, ám nem elsősorban a termőterületek megművelése miatt. Az a tapasztalat, hogy az évszázados, több évtizedes hagyomány eltűnőben van

– nyilatkozta a lapnak Barát József önkormányzati képviselővel, a Nagykörűi Virágzástól Befőzésig Turisztikai Egyesület egyik alapítója.

Idősödnek a gyümölcsösök tulajdonosai, kevesebb energiájuk van létrára kapaszkodni, továbbá szakszerű metszésre, permetezésre, kapálgatásra, öntözésre, gyümölcsszedésre, egyéb munkálatok elvégzésére, miközben az utánpótlás, a családok fiatalabb nemzedékének tagjai a jobb és könnyebb megélhetés reményében elköltöznek a városokba.

Lassan nem lesz senki, aki leszedje a cseresznyét, de mégsem ez a legnagyobb probléma

– vázolta az aggasztó helyzetet Barát József.

Elmondása szerint a „Homokon”, a község történelmi gyümölcsösében, de más ültetvényi helyeken is az évek óta jelentkező klimatikus problémák miatt mintegy 240 hektárnyi területen lévő 25 ezer körüli cseresznyefának akár 20–25 százaléka is kipusztulhat tavaszra.

Fajtagyűjteményünk tönkrement, önkormányzatunk homoki gyümölcsöse finoman szólva sincs mintakerti státuszban. Hűtőházunk teljes beüzemelése harmadik éve várat magára. A terület vízellátása megoldatlan. Szervezett felvásárlás ilyen körülmények között reménytelen, ezért maradt az utóbbi két évben – és nem túlzás – 80–100 tonna gyümölcs a fákon

– tette hozzá.

A Nagykörűi Virágzástól Befőzésig Turisztikai Egyesület teljes körű felmérést végzett, hogy megoldásokat találjon a gondok orvoslására. A Nagykörűi ropogós cseresznye hazai és uniós védelem alá került, a helyi cseresznyepálinka is hasonló utat jár be. Ezek a címek a felemelkedés alapjául szolgálhatnak.

A képviselő  lapnak elmondta, hogy az utóbbi két év arra jó volt, hogy kijelölje a legfontosabb feladatokat: az elhanyagolt területek gazdáit rávenni, hogy értékesítsék a gyümölcsösüket, a terület vízellátásának megoldása, a fajtautánpótlás biztosítása. Ha van víz, megmarad a hite is a nagykörűi gazdáknak. Lesz értelme gazdálkodni, mert ilyen klimatikus viszonyok mellett, öntözési lehetőség nélkül, nem lehet minőséget termelni.

A mostani elismerés segít eligazodni a vásárlóknak. Eddig is élveztük bizonyos mértékben hírünk előnyeit a piacon, de az uniós oltalom birtokában ez nagyot fog erősödni. Meggyőződésem, hogy ennek a folyamatnak az eredményeként cseresznyénk meghatározó részét helyben tudjuk majd értékesíteni. Helybe jönnek majd a vásárlók a híres és kitűnő ropogós cseresznyéért. A földrajzi árujelzés új támogatási források előtt is kaput nyit. Ezeket is feltárni a következő időszak feladata lesz

– tette hozzá Barát József.

Forrás: 24

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest