Aszály: HOGY BÍRJÁK A HALAK ÉS A HORGÁSZOK?

Az aszály okai és hatásai 3.

Számos alkalommal hallhattunk arról, hogy az alacsony vízállás vagy a nagy hőség nem kedvez a halaknak. Márpedig az idei nyáron mindegyikből jócskán kijutott a Tisza-tavon. A vízállás lényegesen alulmúlta a nyáron megszokottat, a hőmérséklet és a csapadékhiány hatásait pedig aligha kell részletezni. Hogy a Tisza-tó halállománya miként vészelte át a rendkívüli nyarat, és milyen hatással volt ez a horgászatra és a halgazdálkodásra, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft-hoz fordultunk.

Emberemlékezet óta nem tapasztalt aszály és csapadékhiány sújtja hazánkat ezekben a hónapokban. Hatványozottan jelenik meg a probléma a Nagykunság és a Tisza-tó térségében, mivel az egymásra licitáló rekord alacsony vízállások, az agráriumot érő károk, és az egyre gyakoribb pusztító tüzek mellett a turizmus és a halgazdálkodás is érintett. Cikksorozatban mutatjuk be, hogy az említett területeken miként jelennek meg a rendkívüli helyzet hatásai.

Peca a Tisza-tavon. Illusztráció fotó (Google képtalálat)

Korábban nem látott méreteket öltött idén nyáron a hőség és az aszály. Milyen hatással volt/van a Tisza-tó élővilágára?

Társaságunk szakemberei folyamatosan figyelik a tározóban zajló változásokat, rendszeresen mérik a Tisza-tó egyes víztereinek oldottoxigén-tartalmát. Habár a vízszint mára rendkívül alacsony lett, az oxigénviszonyok romlottak, még nem érték el a kritikus szintet. Egyelőre halpusztulást nem tapasztaltunk. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a halak a kedvezőtlen feltételek elől képesek elmenekülni a mélyebb vízterekbe, de nagy szerepe van ebben a nyár elején elvégzett sulyomkaszálásnak is. Azonban vannak olyan élőlénycsoportok is, melyek teljesen vagy részben helyhez kötöttek, ezért nem képesek elhagyni az élőhelyüket, jelen esetben a mederfeneket. Ezek a bentikus élőlények, melyek élete a vizek aljzatához kötődik (férgek, csigák, kagylók, vízi rovarok, és azok lárvái stb). A vízszintcsökkenés miatt a szárazra került mederaljzatban a felsorolt élőlények sokasága pusztulhatott el. A felsorolt élőlénycsoportok fontos táplálékai a halaknak, így a kár fokozott.

Az alacsony vízszint megnehezítette a halgazdálkodást?

A most tapasztalt nyári alacsony vízszint egyedülálló a Tisza-tó történetében. Nagy hatással van a halak életére. Míg a téli vízeresztés viszonylag hideg vízen történik, egy olyan időszakban, amikor a halak anyagcseréje csökken, a vízben zajló biológiai, kémiai folyamatok is lassulnak, ezzel szemben a jelen alacsony vízszintje melegben, a tenyészidőszak közepén következett be. Ezt természetesen a gazdálkodásnál is figyelembe kell venni. A táplálékban gazdag sekélyebb vizek szintje olyan mértékig csökkent, hogy az már életveszélyes a halak számára, ezért a haltelepítések áthelyeződtek a mélyebb mederrészekre, sőt, szinte kizárólag a jelenleg biztonságos Tisza-mederre korlátozódnak. A további apadás miatt fokozottan számolni kell azzal, hogy egyes területrészek kizáródhatnak, ami nem csak a megközelítést nehezíti, de ott, a kint rekedt halak életfeltételei is rohamosan romlani kezdenek. Ezekre fokozottan figyelnünk kell.

Hogyan alakult a horgászturizmus és a horgásznapok száma eddig a Tisza-tavon?

Az év első felében a várakozásoknak megfelelően sok horgász látogatott a Tisza-tóra, de a vízszintcsökkenés miatt a legsekélyebb vízterek már nem horgászhatók. Minden kikötő küzd az alacsony vízzel, ami mind a csónaktárolást, mind a vízi közlekedést megnehezíti. Így a horgászat a mélyebb vizekre, nagyrészt az élő Tiszára tevődött át. A horgászturizmus kismértékű csökkenése csak a közelmúltban vált érzékelhetővé.

Minden évben tározószerte végez haltelepítéseket a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. Illusztráció fotó.
Kép: Bekecs Sándor /ALF

Milyen tapasztalatokat érdemes levonni? Miként lehet felkészülni a hasonló, tartós helyzetekre?

A megelőzésben nagy szerepet játszik a korábban már említett sulyomkaszálás, melyet a jövőben is évi rendszerességgel el fogunk végezni. Tartós és megnyugtató megoldást azonban szinte kizárólag a kotrási munkák jelentenének, ami nemcsak a halak életterét növelné meg, hanem a tározott víz mennyiségét is, ezért nagy reményeket fűzünk a KÖTIVÍZIG számára nemrég átadott kotrógéphez. A munkavégzés fontosságát régóta hangsúlyozzuk, és a halgazdálkodási szempontból fontos beavatkozásokra is javaslatokat tettünk.

Sokan egy évről évre romló tendenciát vélnek felfedezni a szélsőséges időjárásban és annak hatásaiban. Ezt alátámasztani vagy cáfolni tudják?

Az időjárásban bekövetkező szélsőséges változások nemcsak nálunk, hanem globálisan is problémát jelentenek. Ha csak a csapadéknál maradunk: egyes helyekre túl kevés jut belőle, másokra túl sok. A felmelegedés azonban vitathatatlan, és nemcsak a légkörben, hanem a vizekben is. A Tisza vizének a Tisza-tóhoz közeli Tiszakeszi térségében mért évi átlaghőmérséklete az 1954 és 2003 közötti 50 évben 11,1-ről 12.2 Celsius-fokra, tehát 1,1 fokkal nőtt, és azóta ez csak fokozódott. A halállomány védelme érdekében mindent meg kell tenni azért, hogy a Tisza-tó iszappal egyre jobban feltöltődő sekély részeiről a halak a biztonságot nyújtó mélyebb víztereibe vonulhassanak az ideihez hasonló apadások idején. Ehhez pedig az kell, hogy a Sporthorgász Kft. által javasolt kotrások elkészüljenek. Addig, míg nem késő.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest

Útlezárásra kell számítani Kisújszálláson!

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a szennyvízcsatorna helyreállítása zajlik a városban.  Kisújszállás közösségi oldalán osztotta meg a hírt, miszerint december 8-tól a Deák Ferenc utcán forgalmirend-változásra kell számítani. A munkálatok előreláthatólag

Tovább »