Évtizedekre meghatározhatja a megye jövőjét az a fejlődés, amelynek elemeit az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna keretében nevesítették.

Soha nem látott mértékű fejlesztési forrás, mintegy 1900 milliárd forint érkezhet megyénkbe 2030-ig. Erről dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, kormánybiztos egyeztetett a térség képviselőivel néhány napja Szolnokon. A látogatás eredményeiről hétfőn sajtótájékoztatón számolt be dr. Berkó Attila megyei kormánymegbízott, Hubai Imre, a megyei közgyűlés elnöke Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere.

Mint elhangzott, Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlesztési tervei szervesen illeszkednek Magyarország gazdaságfejlesztési irányaihoz, a helyi vállalkozások igényeihez. A Kreatív régió program forrásai akár ötven-száz évre is meghatározhatják a térség arculatát.

Berkó Attila Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormánymegbízott szerint történelmi jelentőségű fejlesztések várnak a megyére, régióra, a térségre.

– Szolnok megyei jogú város fejlesztése a megye fejlesztése nélkül elképzelhetetlen, a kettőnek együtt kell járni – mondta.

Szalay Ferenc kiemelte, hogy tovább kell növelni a minőségi munkahelyek számát, illetve hangsúlyozta a közlekedési infrastruktúra, az ipari park fejlesztései, továbbá a szakképzés fontosságát. Mint mondta, zajlik a szandai elkerülő út és a Csáklya úti híd építésének tervezése, a 32-es út mellett ipari park fejlesztés zajlik Szolnokon. Rendkívül fontosnak nevezte a kormányzat célkitűzését, miszerint Kelet-Magyarország gyorsütemű fejlesztésével segítik elő a mihamarabbi felzárkózást a nyugat-magyarországi térségéhez.

Hubai Imre számos tervezett fejlesztést felsorolt, így többek között nagyléptékű közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztés várható. Az M4-es elkerülő jövő heti átadását követően hamarosan folytatódik az út négysávosítása a megye további szakaszán, emellett napirenden szerepel a 32-es és a 34-es út fejlesztése. Emellett a tervezett V0-ás vasúti körgyűrű egyik legfontosabb csomópontja Szolnok lesz. Rendkívül fontos a közép- és felsőfokú képzés bővítése, munkaerőpiaci igényekhez igazítása, a turizmus további fejlesztése, a Tisza-tó mellett a Zagyva ökofolyosó, a Hortobágy-Berettyó és a Körösök adottságainak kihasználása. A Debreceni Egyetem közreműködésével limnológiai kutatólabor létesülhet a Tisza-tavon, az agrárium fejlesztésének fontos eleme az öntözésfejlesztés és az élelmiszeripari kapacitásbővítés, de hadiipari beruházásokra is sor kerülhet Mezőtúr, Karcag, Kunmadaras és a Jászság vonatkozásában.