Csorbíthatja az ukrajnai magyarok jogait az őshonos népekről szóló törvény

Halaszthatatlan jelzéssel benyújtotta a parlamentnek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvénytervezetet, amely szerint az Ukrajna területén kívül saját államalakulattal nem rendelkező népeket ismerik el őshonosnak. Az országban élő magyarokat és számos más kisebbséget ez alapján nem tekintenek őshonosnak a szülőföldjükön.

Illusztráciő. Kép: hirado.hu

A kárpátaljai magyarok nem szerepelnek az őshonos kisebbségek között, erre azonban közvetlenül nincs indoklás az ukrán állam részéről, de közvetve a nemzetközi jogban is létezik őslakos népek kategória, és a meghatározás alatt általában olyan népcsoportokat értenek, amelyeknek nincs anyaországa legtöbb esetben, és a státuszuk valamilyen külső hódítás vagy gyarmatosítás eredményeképpen jött létre – mondta Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKA) docense a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Azonban az ukrajnai magyarság ezen feltételek egy részének nem felel meg – mondta a szakértő.

Európában nem sok őslakos nép van, ilyenek például a lappok Skandináviában vagy a grönlandi eszkimók, akik megfelelnek ennek a kategóriának.

Most Ukrajna úgy döntött, hogy az 1996-os alkotmányát, amely tartalmazza ezt a kettősséget, tehát vannak nemzeti kisebbségek és őslakos népek az ukrán jogban s ennek a kettősségnek érvényt szerez, és olyan törvényt alkot, amely kifejezetten csak az őslakos népekre koncentrál – magyarázta Tóth Norbert.

Ezzel az ukrán jog kizárólag a krími tatárokat, a krimcsakokat és a krími karaitákat ismeri el őslakos népeknek.

Az NKE docense elmondta, hogy ez a kérdés egyértelműen az orosz–ukrán konfliktus egyik következő lépcsőfoka, mivel ezek az őslakos népek – amelyeknek Ukrajna többletjogot ad majd ezzel a törvénnyel – 90 százaléka a Krím félsziget területén él, tehát gyakorlatilag nem tud majd érvényt szerezni ezeknek a jogoknak, hiszen orosz kontroll alatt van a Krím félsziget.

A mérleg másik serpenyőjében pedig a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok vannak, kérdés, hogy ez az őslakos népeket érintő törvénytervezet jogszűküléssel jár majd együtt a nemzeti kisebbségek, így a magyarok esetében, vagy pedig sem – tette hozzá.

Arról lehet hallani, hogy a meglévő a nemzeti kisebbségek jogairól is szóló törvényt újra fogják kodifikálni, és sokan attól félnek, hogy az új nemzeti kisebbségi törvény – amely fölzárkózik majd az őslakos népek jogairól szóló törvény mellé – jogszűküléssel jár. Lehet olyan hangokat hallani, hogy korlátoznak olyan jogokat, amelyeket korábban biztosított az ukrán állam, például a magyaroknak is, ilyen a jelképhasználat, beleértve a zászlóhasználatot és a himnusz használatát – mondta Tóth Norbert.

Majd hozzátette, hogy

ha az valósul meg, amit olvasni lehet a sajtóban, akkor az negatívan befolyásolja majd az ukrán–magyar kapcsolatokat.

A szakértő véleménye szerint a magyarországi választásokig kivár az ukrán fél, és megvárja a választások végeredményét, és attól kezdve kezdődhet egy új fejezet a magyar–ukrán kapcsolatok történetében.

Ezeket a jogokat, amelyeket a krimi tatároknak vagy a krimcsakoknak, krími karaitáknak meg akar adni az ukrán kormány, ezeket nem tudja biztosítani a gyakorlatban – fogalmazott.

Ukrajna és Oroszország között amellett, hogy rossz a viszony jelenleg is, nemzetközi bíróságok előtti perek vannak folyamatban, így például a hágai Nemzetközi Bíróság előtt is van egy Ukrajna kontra Oroszország per, és ennek az egyik tárgya a krimi tatárok helyzete, tehát Ukrajna azt állítja ebben a perben, hogy Oroszország nem biztosítja a krimi tatárok jogait, sőt bizonyos nemzetközi szerződéseket megsért.

Valószínű, hogy a világ közvéleménye számára is és a krimi tatárok számára is azt akarja bizonyítani Ukrajna ezzel a törvénnyel, hogy jobb területi állama lenne a krími tatároknak, mint Oroszország,

tehát „az orosz–ukrán csörte egyik újabb állomását látjuk” – véli az NKE docense.

hirado.hu

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: google
Google+
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest

Félúton a nagyiváni bölcsőde

A Fő úton lévő régi szolgálati lakást alakítják át – tájékoztatta portálunkat a helyhatóság. A tavalyi évben nyert 120 millió forint uniós támogatást a nagyiváni

Tovább »

Bölcsődét alakítanak ki Szajolban

A település önkormányzata 356 millió forintot nyert a beruházás megvalósítására. Uniós forrásból alakítanak ki a Szajoli Tiszavirág Óvoda Bölcsődei Tagintézményeként két új bölcsődei csoportot, összesen

Tovább »