Kétszáz éves mulasztás? – Emlékművet állítanának Rákos mezején

Több mint fél évezred történelmét rejtik Kőbánya határában a részben még beépítetlen, kerékpáros kirándulásra hívogató zöld lankák, melyek az egykori, híres rákosmezei országgyűlések központi helyszínei lehettek. A Magyar Patrióták Közössége emlékoszloppal jelölné meg a Királydombot. D. Kovács Róbert Antal polgármester örömmel fogadta a kezdeményezést, melyet Kövér László házelnök is támogatásáról biztosított.

Kontos Gábor úgy látja, kár lenne beépíteni az egykori országgyűlések helyszínét (Fotó: Tér Sebestyén)

Kontos Gábor: Ideje volna megjelölniPontosan meg tudjuk határozni a gyűlések központi színterét, azt a helyet, ahol a király sátra állhatott az országgyűlések idején – jelenti ki Kontos Gábor, a Magyar Patrióták Közösségének elnökségi tagja.

– Nemrég az önök szervezete vetette föl, hogy a terület tervezett, teljes beépítése helyett inkább valamilyen emlékhelyet kéne kialakítani a kőbányai Királydombon, az egykori rákosi országgyűlések helyszínén. Mit lehet tudni a Magyar Patrióták Közösségéről, mikor jött létre, mik a céljaik?

– Ifjúsági civil szervezetként a magyarság kulturális, természeti, épített és népi örökségének védelmével és népszerűsítésével foglalkozunk. Egyesületünk 2014-ben, a magyar kultúra napján alakult meg. A nemzeti gondolatot és értékeket próbálnánk a fiatal korosztály felé közvetíteni. Úgy látjuk ugyanis, hogy elég nagy szakadék tátong a fiatal és az idősebb generációk között e téren.

– Két Királydombról beszélnek Pesten. A kettő közül a városligetit mindenki ismeri, a kőbányait csak a helyiek.

– Igen, a városligeti dombot is Királydombnak nevezik, ám csak azóta, hogy ott 1983-ban megrendezésre került az István, a király című rockopera. Ekkor adták a helyi Szánkódombnak ezt a nevet. Sőt, Ferenc József koronázásakor is volt egy Királydomb valahol az Akadémia körül, amire felvágtatott lovával és kardjával a négy égtáj felé vágott, de azt a dombot elbontották. (Az uralkodó 1867-es koronázásakor a Lánchíd pesti hídfőjénél emelt dombot Koronázódombnak nevezték, ezt a dombot 1877-ben, ott helyben beásták a földbe – a szerk.) Volt Óbudán is egy Királydomb a mai amfiteátrum helyén. De az „igazi” Királydomb, az egykori országgyűlések és királyválasztások helyszíne nem messze a nagyiccei HÉV- állomástól, a Rákos-patak mellett található: egy félig még beépítetlen terület.

Balázs Géza nyelvész: Egykori országgyűlések színhelyén (részlet) A pesti „Rákosok” között előbb Rákoscsaba (korábban: Csabarákusa) említendő (részben azért, mert templomában esküdött meg Jókai Mór és Laborfalvy Róza, s néhány méterrel ettől a helytől én festettem az első pesti turistajelzést), Rákoskeresztúron laktak felvidéki kitelepítésük után az ötvenes években a szüleim. Rákosmezőn több évszázadon keresztül, 1277-től (más forrás szerint 1286-tól) 1540-ig tartották az országgyűléseket (a király sátra állt azon a bizonyos Király-dombon), a 20. század elején pedig itt volt az első magyar repülőtér.

– Mikor vetődött fel az egykori gyűlések emlékhellyé alakítása?

– Az első olyan források, melyek a nemzeti emlékhely megmentését szorgalmazzák, a 19. század első negyedéből származnak. Boráros János, Pest városának tanácsosa, aki a helyettes polgármesteri posztot kétszer is betöltötte, szorgalmazta, hogy ideje volna megjelölni ezt a helyet egy emlékoszloppal. Bár ezeknek az egykori országgyűléseknek a helyszínét szinte mindenhova tették már a történészek, végig a Rákos-patak mentén. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy pontosan meg tudjuk határozni a gyűlések központi színterét, azt a helyet, ahol a király sátra állhatott az országgyűlések idején.

– A Királydomb felét viszont már beépítették.

– Valóban, annak ellenére, hogy a két háború közötti városvezetést a legkevésbé sem lehetne valamiféle internacionalista szellemiséggel vádolni, a hely szellemét nem tisztelték, s a terület beépítésére már akkor készen álltak a leendő utcák tervrajzai. Sajnos, ez később meg is valósult, így napjainkra a területnek éppen a felét már beépítették. A Királydomb még szabadon álló másik felét is ez a veszély fenyegeti, ha kezdeményezésünk nem jár sikerrel.

– Milyen lépéseket tettek a terület megóvása érdekében?

– Megkerestük a X. kerületi önkormányzatot, a Királydomb területe ugyanis hozzájuk tartozik. Kezdeményezésünket a hivatal első körben támogatásáról biztosította, s hamarosan az egyeztetések is megkezdődnek. A kezdeményezést Kövér László házelnök és a kormány is támogatja. Bizakodunk tehát, hogy az ügyben lesz előrelépés.

D. Kovács Róbert Antal: Nekem az emlékmű kevés lenneMár a Kőbánya történetét elsőként megíró Dausz Gyula is a rákosi országgyűlések történetével kezdi munkáját – fogalmaz D. Kovács Róbert Antal, Budapest X. kerületének polgármestere. Az országgyűlések helyszínét megjelölő emlékpont tervezett felállítása szerinte csak a kezdet.

– Különös, hogy a kőbányai Királydombot érintő szabályozási terv egy történeti forrás igényével, színesen és érdekesen írja le a hely történetét.

– Szerintem nagyon fontos, hogy amikor egy település elkészíti a szabályozási tervét, mindig visszautaljon a múltra, a gyökerekre. Egy település is mindig organikus módon fejlődik, s nemcsak építészeti értékeiben, de történeti hagyományaiban is kiemelt szempont, hogy a város jövőjét a múltra alapozva tervezze. Fontos tehát, hogy bármilyen tervező munka során az alapokhoz visszanyúljunk, és onnan rugaszkodjunk el. Kőbányán ez már bevett gyakorlat.

Részlet Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat kerületi szabályozási tervéből: Az Árpád-korban Kőbánya területe Új-Bech halászfalu határához tartozott, majd miután az a tatárok pusztítása folytán elnéptelenedett, Kőér néven a margitszigeti apácakolostor birtoka lett. 1277 májusában Timót zágrábi püspök segítségével országos gyűlést hívtak össze a Rákos-patak melletti mezőre. Az Árpád-ház kihalását követően hagyományossá vált az országgyűlések Rákos-mezőn való megtartása, az elsőt 1286-ban, az utolsót Buda török kézre kerülése után 1540-ben tartották.

– A Királydomb ezek szerint élő hagyományaik része itt, Kőbányán? 

– Igen, Kőbányán mi mindig keressük a büszkeségpontokat, hiszen sokan azt hiszik, ez egy lesajnálható városrész. Pedig nincs így: visszanyúlhatunk akár a rákosi országgyűlésekhez, akár IV. Béláig, s rengeteg ipartörténeti emlékünk is van. Kőbányának komoly helytörténeti gyűjteménye van. Ami a Királydombot illeti, arra jutottunk, hogy statikus emlékmű helyett úgy őriznénk meg a Rákos menti országgyűlések hagyományait, ha interaktív térré tudna válni a Rákos-patak revitalizációjának részeként. A terület a tervek szerint egy új kerékpárúttal is bekapcsolható lesz a turisztikai vérkeringésbe, új kirándulási lehetőséget nyitva a budapestiek számára.

– A patrióták kezdeményezése egy sztélé állítása lenne, egy emlékpont létrehozása a Királydombon. Megegyezik-e ez az önök elképzeléseivel?

– Örültem a Magyar Patrióták Közössége megkeresésének. Nekem viszont az emlékmű kevés lenne. Ez a hely többet kínál. Hiszen már a Kőbánya történetét elsőként megíró Dausz Gyula is a rákosi országgyűlések történetével kezdi munkáját. Az emlékpont megjelölése csak a kezdet. Már kialakítottunk egy tanösvényt, túraútvonalat, melyet ajánlunk a környékbeli iskoláknak és közösségeknek, mindenkinek, az idősebb korosztálynak is.

Buzás Kálmán: Amelyik népnek vannak mítoszai, az képes fennmaradniTörténelmi városnéző túráimat, melyek gyakran megfordulnak a Királydomb felé is, azzal a szójátékkal szoktam kezdeni, hogy ez a kilátás és a „kiállás” Budára. Nem akármilyen hely volt ez a Rákosmező a korabeli Kőbányán, melyet már a középkorban is így hívtak, hiszen a történetírás az országgyűlések helyszíneként tartja számon ezt a helyet – fejti ki Buzás Kálmán helytörténész, várostörténész, a Ráth Lépcső Tudásközpont alapítója.

A lényeg, hogy Rákosmezőn egy szakrális helyen vagyunk. Ezért kell elhelyezni legalább egy követ emlékként, és el is kell zarándokolni oda – fejti ki Buzás, aki városnéző útjain közönségének rendre elmondja: Kőbánya Budapest szülőhelye. Ha megállunk az Óhegy tetején, mely a pesti oldal legmagasabb pontja, onnan át lehet látni Budára. Az ottani vár a rákosi országgyűlések 250 éve alatt „épülgetett fölfelé” – fogalmaz Buzás. Hozzáteszi: a köznemesség e várral szemben gyűlt össze, „ráláttak falaira, s ennek hatása szimbolikus erővel bírt, tömegük nyomást jelenthetett a királyra”.

A Rákos-patak (Fotó: Tér Sebestyén)

Az országgyűlések hosszú ideig tartottak, ezért volt fontos a lovaknak a legelő – így Buzás. S a víz, ami nagy mennyiségben volt jelen Kőbányán: „három patak által körülhatárolt területen volt az országgyűlés, ezek egyike a Rákos-patak. Volt egy jelentős tó, a Kúttó is errefelé” – teszi hozzá.

Patachich József Szabad királyi Pest városának leirása című, 1831-ben megjelent könyvében így fogalmaz: „Már ma Rákos mezején leginkább mezei gazdaság üzetik – minthogy pedig történeti igazság, hogy a’ Rákos-mezején található király-hegyen vagy király-dombon a’ hon sarkalatos dolgai intéztettek, kivánatos, hogy ezen nevezetes halom egy emlék oszlop által kijelöltessék.”

A régi országgyűlések mítosza már a 19. század elején kialakul – tér rá a helytörténész a rákosi gyűlések utóéletére. „A mítosz nem mesét jelent, hanem történeti hivatkozásokat. Amelyik népnek vannak mítoszai, az képes fennmaradni” – húzza alá Buzás Kálmán. „Úgy mondanám, ez egy logosz, ami mítosszá szenderül. Az a fontos, hogy a mítosz megmaradjon.”

Pálosfalvi Tamás: Magyar kuriózumról beszélhetünkMaximálisan akceptálható, hogy emléket állítsanak az egykori országgyűléseknek – jelentette ki megkérésünkre Pálosfalvi Tamás történész, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A Királydombot, mint egykori helyszínt a Rákos-patak mentén Pálosfalvi nem látja történetileg alátámaszthatónak, de egyetért abban, hogy szükséges egy szimbolikus hely kijelölése.

– Talán úgy kezdhetnénk, hogy hol volt, hol nem volt: mi az oka annak, hogy csak egyes, időben egymástól távol álló korszakokban tartottak országgyűléseket a híres Rákos mezején?

– Valóban, viszonylag rövid időszakai azok a magyar történelemnek, amikor Rákoson országgyűléseket tartottak. Az első országgyűlést itt 1277-ben tartották, innen kezdve Károly Róbert uralkodásának derekáig csak alkalmasint vannak adatok arról, hogy sorra kerültek. Ez tehát egy 30-40 éves időszak a 13-14. század fordulóján. A következő időszak 1445–1450 közöttre tehető. Ekkor minden évben tartanak ott egy országgyűlést. Majd 1458-ban Hunyadi Mátyást a januári, rákosi országgyűlésen választják királlyá, s van még egy gyűlés ennek az évnek a nyarán. Attól kezdve nincs több országgyűlés Mátyás uralkodása alatt a Rákosmezőn. A következő a Jagelló-korszak: 1498-tól 1526-ig, tehát Mohácsig kevés kivétellel minden tavasszal, május elején vagy közepén tartanak országgyűlést ott. E három korszaka van a rákosi országgyűléseknek. A tömeges országgyűlésekre tehát mindig a királyi hatalom válságos időszakában kerül sor, rendhagyó állapotot jeleznek.

– Hogyan kötődik a Rákos mezejéhez az uralkodó megválasztása?

– Királyválasztó gyűlésre ezen a helyszínen akkor került sor, mikor nem volt természetes – született vagy kijelölt – trónörökös. Tehát például II. Lajost nem kellett megválasztani, ő az apja örökébe lépett, mint törvényes fiúgyermek. Itt a jelöltek képviselői elvileg beszédet mondhattak, de ez a gyakorlatban nem mindig érvényesült. Például 1458-ban Vilmos, száz herceg lett volna Mátyással szemben az egyik jelölt és a lengyel király a másik, akik Habsburg Albert két lánya révén bejelentették igényüket a magyar trónra. Csakhogy Mátyás megválasztására, mint azt Bonfini megírja, Szilágyi Mihály sok ezer fegyveres köznemes élén érkezik meg, s az ellenjelölteket egyszerűen nem engedik szóhoz jutni. Igazi választásról beszélhetünk viszont 1490-ben, amikor mindenki előadhatta a mondókáját. Beszélt tehát a gyűlésen a II. Jagelló Ulászlóként megválasztott jelölt mellett Habsburg Miksa, Corvin János és Ulászló testvére, János Albert lengyel herceg követe is. Érdekessége a gyűlésnek, hogy János Albertet még ki is kiáltotta királynak Rákos mezején a köznemesség egy része.

Buzás Kálmán: Kiállás Rákosra, kilátás Budára – szimbolikus jelentése is volt annak, ha a köznemesség a várral szemben, nagy létszámban összegyűlt (Fotó: Tér Sebestyén)

– Kizárólag Pest akkori határain kívül szálltak meg a gyűlés résztvevői?

– A Mátyás megválasztásáról szóló követi jelentésekből tudjuk, hogy részben a Rákosmezőn, részben Pest városán belül szállt meg a köznemesség. Az is előfordult, hogy a városi polgárok házának kertjeiben vertek sátrat.

Moór Elemér: A lengyel rokosz szó származásáról a nyelvészek közül tudomásom szerint elsőnek Miklosich nyilvánított véleményt. Schröer a felvidéki német nyelvjárásokról írott munkájában a Rakosch, Raggusch szót „országgyűlés” jelentésben, mint felvidéki német szót említi. A tótban a „magyar országgyűlés” jelentésen kívül még a következő jelentései vannak a rákos szónak: „összejövetel”, „zenebona”, „zaj, lárma”.

– A király is sátorozhatott itt, Rákos mezején az országgyűlés alatt?

– A gyűlésbe érkező főpapok, főnemesek rendelkeznek házzal Budán, míg a köznemeség főleg Pest körül száll meg. Tehát a király, a főurak és a főpapok mindig Budán tartózkodnak; így a gyűlés alatt átjárnak egymáshoz. Hol a király küld át egy vagy két főpapot és bárót a Rákosmezőre, vagy esetleg átmegy ő maga is; gyakoribb, hogy a nemesek választanak maguknak delegációt és ők mennek át Pestről Budára. Nem volt kockázatmentes egy ilyen követjárás: nem állt híd a Dunán, hajóval lehetett átkelni. 1504-ben például, amikor Budáról Pestre jöttek vissza a köznemesek, nekiütköztek egy hajómalomnak, és belefulladtak a Dunába; elég sokan haltak meg ebben a balestben. Erről az esetről Werbőczy is beszámol. Személyes ismerősei, követtársai voltak az áldozatok között.

– Az évnek mely szakában tarották a gyűléseket?

– Az országgyűlések kezdő időpontja Szent György napja (április 24. – a szerk.) lett volna, de sosem akkor kezdték el, inkább május elejétől a hónap derekáig. Ekkor már sarjadt a fű és lehetett etetni a lovakat. Ennyi ember és ló élelmezéséhez rengeteg élelemre és takarmányra volt szükség. Nem véletlenül voltak tehát erre a paraszti kultúrában is fontos időpontra időzítve a gyűlések. Két hét állt rendelkezésre, ezután a gyűlést mindenképpen feloszlatták, hiszen nem lehetett ennyi embert és lovaikat is élelmezni hosszabb ideig. Kivételek voltak persze, például a már említett királyválasztó országgyűlés 1490 júniusában.

– Vannak még az 1540-es országgyűlésről is feljegyzések.

– 1526 után nem tartottak többé az egész nemesség számára országgyűlést a Rákosmezőn.

– Mi a véleménye arról, hogy a kőbányai Királydombon sztélét, emlékoszlopot állítanak az egykori rákosi országgyűlések emlékére?

– Maximálisan akceptálható, hogy emléket állítsanak az egykori országgyűléseknek, melynek jelentőségét talán még nem is tudjuk kellőképpen értékelni. Magyar kuriózumról beszélhetünk, melynek európai kihatása is lett. Így például a lengyel nyelvbe is átkerült a „rokosz” szó országgyűlés értelelmében; szintén előfordul ebben a korban a „Rakusch” kifejezés a korabeli Habsburg Birodalom német ajkú területeinek irataiban.

– Mennyiben alátámasztható az, hogy éppen a kőbányai Királydomb lett volna az egykori gyűlések központi helyszíne?

– A Királydombnak nincs nyoma, említése a középkori forrásokban. A gyűlések helyszínét mindig „Rákos-mezőként” említik, németül vagy magyarul. De nyilván kell egy szimbolikus hely, ahová fel lehet állítani egy ilyen sztélét, természetesen nem lehet megjelölni egy több négyzetkilométeres területet az országgyűlések egykori helyszíneként.

hirado.hu

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest