Elfogadta a parlament a 2021-es költségvetést

Budapest, 2020. július 3.
Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021-es költségvetés elfogadásáról szóló szavazáson, az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. július 3-án.
MTI/Kovács Tamás

Elfogadta Magyarország 2021-es központi költségvetését az Országgyűlés pénteken. A kormány 4,8 százalékos GDP-bővüléssel,3 százalékos inflációval és 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol jövőre.

Elfogadta Magyarország 2021-es központi költségvetését az Országgyűlés pénteken.

Varga Mihály pénzügyminiszter a javaslat általános vitájában a jövő évi büdzsét a gazdaságvédelem költségvetésének nevezte, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához.

A képviselők 133 igen és 61 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényjavaslatot, amelyben a kormány 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett.

A baloldal nem szavazta meg a 2021. évi költségvetést, ezzel ismét bizonyította, hogy nem érdekli a magyar emberek sorsa – hangsúlyozta a Fidesz kommunikációs igazgatója., Hollik István a közösségi oldalára pénteken feltöltött videóban.

A törvény szerint 2021-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 23 465 402,0 millió forint, bevételi főösszege 21 974 178,3 millió forint, hiánya pedig 1 491 223,7 millió forint.

Hasonlóan az előző évekhez az állam működése 2021-ben is nullszaldós, tehát a közszolgáltatások – többek között az egészségügy, az oktatás és a honvédelem – költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza.

Az államadósság-mutató 2021-ben várhatóan 69,3 százalékra csökken a 2020 végére várható 72,6 százalékról.

A büdzsé egyik pillére az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap,

amely tartalmazza az emberek védelméhez, a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat, 2944 milliárd forint összegben. Az alap bevételét képezi a kiskereskedelmi adó (54 milliárd forint) és a gépjárműadó teljes bevétele (87 milliárd forint) is.
Ebben az alapban vannak társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások is, például a táppénz vagy a csecsemőgondozási díj.

Utóbbi jövő év közepétől a korábbi 70 százalékról a bruttó fizetés 100 százalékára emelkedik, így az idei 72 milliárd forintról jövőre már 93 milliárd forint szerepel ezen a soron.

A költségvetés másik kiemelt pillére a gazdaságvédelmi alap, amely a gazdaság védelmével és az újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremti meg a szükséges fedezetet, 2600 milliárd forintot meghaladó összegben.

Budapest, 2020. július 3. Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021. évi költségvetés elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2002. június 3-án. MTI/Illyés Tibor

Álláskeresési ellátásokra az idei 83 milliárd forint helyett 108 milliárd forint lesz jövőre, a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start-munkaprogramra a 2020-as mintegy 140 milliárd forint után 2021-ben 165 milliárd forintot szánnak.

Nullás összeggel szerepel a törvényben az Európai Unióból érkező járvány elleni támogatások alapja, amely az unióból esetlegesen érkező támogatások fogadását hivatott biztosítani.

A pénzügyminiszter korábban azt mondta, 2021-ben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat, így jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal magasabb mint idén.

Fenntartják a családi adórendszert, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket.

Varga Mihály közölte azt is, oktatásra 2021-ben mintegy 2230 milliárd forintot fordítanak, ami 78 milliárddal több, mint idén.

Jövőre 4477 milliárd forintot biztosítanak a közszférában dolgozók bérére, ami 387 milliárddal magasabb az ideinél.

2021-ben 3915 milliárd forintban határozták meg a nyugdíjbiztosítási alap kiadásait, amely közel 330 milliárddal magasabb, mint idén. Visszaépül a 13. havi nyugdíj: az idősek 2021-ben a januári nyugdíjon felül egy heti nyugdíjat kapnak, erre 77 milliárd forint szerepel a költségvetésben.

2021. január elsejétől 11 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. A kisadózók tételes adója (kata) szabályainak szigorítása miatt pedig az eredetileg tervezett 197 milliárd forint helyett 237 milliárd forint bevételre számítanak.

Mintegy 860 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami közel 120 milliárddal több, mint idén. Ugyanakkor az alacsonyabb adóerejű önkormányzatokra is kiterjesztik a szolidaritási hozzájárulás fizetését, ezért az idénre tervezett 43 milliárd forint helyett jövőre 165 milliárd forint folyhat be ezen a címen.

Az idei 75 milliárd forintról jövőre 97 milliárd forintra emelkedik a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása.

Határozathozatalok 

Egyszer használatos műanyag termékek betilthatóságáról, a koronavírus-járvány miatt csúszó naperőmű-támogatások meghosszabbításáról döntött egyebek mellett pénteken az Országgyűlés, amely arról is határozott, hogy kedvezményes, 5 százalékos forgalmi adóval épülhessenek lakások a rozsdaövezetekben.

A nyugdíjas szövetkezetekre is kiterjesztették a Bérgarancia Alap rendelkezéseit

Az Országgyűlés a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteket segítve módosította a Bérgarancia Alapról szóló törvényt. A képviselők 152 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat kormánypárti képviselők javaslatára.

A módosítás értelmében lehetővé vált, hogy a bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek megelőlegezhető legyen a közérdekű nyugdíjas szövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díj törvény által meghatározott összege.

Betilthatóvá vált számos egyszer használatos műanyag termék

Az Országgyűlés pénteken felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben tiltson be számos egyszer használatos műanyag terméket. A képviselők egyhangúlag, 195 igen szavazattal fogadták el a kabinet erről szóló javaslatát.

A kormány a műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló uniós irányelv alapján a műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikákat, továbbá az úgynevezett expandált polisztirolból készült étel- és italtároló edényeket tilthatja be a jövőben.

A Ház emellett létrehozta a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasak fogalmát, amelyeknek a termékdíját kilogrammonként 500 forintban határozta meg, szemben a hagyományos műanyag hordtasakok 1900 forintos termékdíjával.

Megalkották a könnyű, valamint a nagyon könnyű műanyag hordtasokok fogalmait is, előbbiek falvastagsága 50 mikronnál, utóbbiaké pedig 15 mikronnál kevesebb. A katasztrófavédelem a paksi bővítés tűzvédelmi szakhatóságává vált

A parlament tűzvédelmi szakhatóságként jelölte ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát a nukleáris létesítmények építésével, bontásával és használatbevételével összefüggésben. A képviselők 154 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 21 tartózkodás mellett fogadták el a kormány erről szóló javaslatát.

Pontosították a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt

Az Országgyűlés pontosította a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt, miután a Ház 156 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett elfogadta kormánypárti képviselők ezt kezdeményező javaslatát.

A változtatások elsősorban azt szabályozzák, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal döntése alapján miként kerülhetnek állami vagy önkormányzati tulajdonba a víziközműnek minősített infrastruktúrák.

Meghosszabbíthatóvá váltak a koronavírus-járvány miatt csúszó naperőmű-támogatások

A parlament felhatalmazta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, hogy meghosszabbítsa a naperőművek telepítésére adott támogatások határidejét, tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatti készlethiány jelentősen megnehezítette ezen beruházások kivitelezését.

A Ház 162 igen szavazattal, 10 nem ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadta el kormánypárti képviselők ezt kezdeményező javaslatát. A kabinet korábbi tájékoztatása alapján 210 darab projekt összesen 145 megawatt naperőművi kapacitásának megvalósítása került veszélybe a járvány miatt.

Kedvezményes áfával épülhetnek lakások a rozsdaövezetekben

Az Országgyűlés több törvényt is módosított annak érdekében, hogy a jövőben új lakások épülhessenek a városok rozsdaövezeteiben. A képviselők 135 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat, amelyek értelmében kedvezményes, 5 százalékos forgalmi adóval készülhetnek legfeljebb 150 négyzetméter nagyságú lakások a rozsdaövezetekben.

A parlament döntése alapján a kormány jelölheti ki az úgynevezett rozsdaövezeti akcióterületeket, amelyeken a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Lehetővé tették nemzeti emlékpontok kijelölését

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a kultúráért felelős miniszter nemzeti emlékpontokat jelöljön ki a Nemzeti Kegyeleti Bizottság javaslatára. A képviselők 133 igen szavazattal, 42 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását a kormány kezdeményezésére.

Budapest, 2020. július 3. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b-j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 3-án. MTI/Kovács Tamás

A Ház döntése alapján nemzeti emlékponttá nyilvánítható a nemzeti közemlékezetben kiemelkedő személlyel összefüggő helyszín. Épített környezet vagy természeti helyszín is lehet nemzeti emlékpont, ha ott a nemzet emlékezetére méltó esemény történt.

Változik az olimpikonok özvegyének életjáradéka

Az olimpiai érmes után járó özvegyi járadék teljes összegét megkaphatja a kiskorú gyermeket nevelő özvegy – döntött egyhangúlag, 195 igen szavazattal a Ház kormánypárti képviselők kezdeményezésére.

Tízről öt évre csökken a jogosultsághoz szükséges együttélés időtartama. Eddig az özvegynek a járadék 50 százaléka járt, mostantól azonban a gyermekek nagykorúvá válásáig a 100 százaléka.

A törvényi változtatás parlamenti vitájában az egyik előterjesztő, Simicskó István (KDNP) elmondta: azért kezdeményezték a törvénymódosítást, mert a kiváló sportoló és remek családapa Benedek Tibor tragikus halála rávilágított a sporttörvényben mutatkozó azon jogszabályi hiányosságra, amit orvosolni kell emberségből, szurkolói magatartásból fakadóan és jogalkotói felelősségtől vezérelve.

A változtatás a kihirdetés utáni napon lép hatályba. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke közölte, a tanács megállapította, a költségvetési előirányzatok alátámasztottak, a jövő évi büdzsé megalapozott. Hozzátette: a korábbi éveknél nagyobbak a kockázatok, de kezelhetőek.

A költségvetés megalapozása

Az Országgyűlés 133 igen, 62 nem szavazattal elfogadta a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés révén mintegy negyven törvény változott, a módosítások érintik többek között a szerencsejáték szervezéséről szóló, az állami vagyonról rendelkező, a közbeszerzésekről szóló, illetve a helyi adókra vonatkozó jogszabályt.

A médiatörvény változtatásának eredményeként a hallás- és látássérültek szélesebb körben és akadálymentesebben élvezhetik az adásokat. A kormány szándékai szerint a magyar családokat és az egész lakosság egészségét védi az, hogy ahol van online pénztárgép, ott 2021. január 1-jétől elektronikusan is lehessen fizetni.

A kereskedelmi törvény változtatása az ital-nagykereskedelem piacát úgy módosítja, hogy megtiltja a kizárólagos terjesztési szerződéseket a fogyasztók és a hazai gyártók érdekeinek védelmében.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára korábban elmondta: a módosítások és pontosítások a büdzsé felelős és hatékony végrehajtását erősítik.

Inflációkövető lesz az útdíj

Inflációkövető lesz a jövőben az útdíj Magyarországon, az erről szóló törvénymódosítást 133 igen, 26 nem szavazattal és 36 tartózkodás mellett hagyta jóvá a parlament a kormány javaslatára.

Az egyes közlekedési törvények elfogadott változásai között szerepel az is, hogy a közutak és azok vagyonelemei annak kezelésébe és tulajdonába kerülnek, aki számára a közfeladat indokolja ezt.

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. felhatalmazást kap a gépjármű-nyilvántartás adataihoz történő hozzáféréshez, így már az értékesítéskor meg lehet győződni arról, hogy a megfelelő kategóriájú jogosultság kerül a járműre.

A vízi közlekedésről szóló törvény módosításával egymillióról ötmillió forintra emelkedik a közigazgatási bírság összege.

Elfogadták az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex átültetését szolgáló szabályozását

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex magyarországi átültetéséhez szükséges törvényi szabályozást fogadott el az Országgyűlés. Az elektronikus hírközlési törvényt érintő változtatásokat 176 igen, öt nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.

A 113 oldalas törvénymódosítás a kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséhez szükséges módosításokat tartalmazza.

A kódex rendelkezéseit 2020. december 21-től kell alkalmaznia a tagállamoknak. A módosítások érintik a végfelhasználói jogokat, a hozzáférési szabályokat a szolgáltatók közötti verseny erősítése, valamint a beruházás-ösztönzést a nagyon nagy kapacitású hálózatok megszakítás nélküli kiépítése érdekében.

Alapítványi fenntartásba kerül a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett országszerte több felsőoktatási intézmény is az Országgyűlés pénteki döntésével. A parlament alapítvány létrehozását kezdeményezte a közép-európai épített örökség megőrzésére és törvényben rendezte az osztatlan közös földtulajdon felszámolását.

Fenntartóváltás a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél

Fenntartóváltás történik szeptember 1-jétől a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél is, az erről szóló törvénymódosítást 135 igen, 60 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés.

A parlament felhívta a kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Színház- és Filmművészetért Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására. A változtatás kitér az alapítvány részére juttatandó vagyonelemekre is.

Módosult a nemzeti felsőoktatási törvény

További felsőoktatási intézményeknél valósulhat meg a fenntartóváltás a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása értelmében, amelyet 134 igen, 60 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A módosítás tartalmazza a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítványról, és a kapcsolódó vagyonjuttatásokról szóló szabályozásokat. Kitér a Marek József Alapítvány létrehozására, és ezzel összefüggésben az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásra.

A soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., amely 100 százalékban az állam tulajdona volt eddig, a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonába kerül. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara az egyetemből kiválik, és a Károli Gáspár Református Egyetembe olvad be 2020. július 31-től.

A változtatás megteremti a jogszabályi alapjait annak, hogy az érintett vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami tulajdonú, Nemzeti Földalapba tartozó, de jelenleg is az intézmények vagyonkezelésében lévő földek vagyonkezelői jogát.

Alapítványt hoznak létre a közép-európai épített örökség megőrzésére

Az Országgyűlés 152 igen, 33 nem és tíz tartózkodás mellett elfogadta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló, a külgazdasági- és külügyminiszter által előterjesztett, sarkalatos jogszabályt.

A törvénnyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozására, amelynek feladata a közép-európai régió egyes műemléki vagy nem védett, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozással bíró épületeinek megőrzése lesz.

Biztosítanák az ezen épületek oktatási, kulturális, tudományos-kutatási célú építészeti szempontú tanulmányozásához, vizsgálatához szükséges feltételeket.

A jogszabály a létrehozandó alapítványnak adná át a MANEVI Zrt. és a Cornitatus-Energia Zrt. állami tulajdonban álló részesedését.

Egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosítása

Az Országgyűlés 134 igen, 42 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által benyújtott, az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosítását.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az országos és helyi közúthálózathoz tartozó földingatlanok ugyanúgy nem képezik a Nemzeti Földalap részét, mint a vasúti pályahálózathoz tartozó földingatlanok. A szövetkezeti hitelintézetek tőkefedezeti közös alapját is a közös integrációs szervezetbe kerül.

A Városliget megújításáról szóló törvény módosításának elsődleges célja, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül létrejött vagyonkezelői joga tekintetében biztosított legyen az önálló eljárási hatáskör.

A Nemzeti Eszközkezelő Programról szóló jogszabály is változik, hatályukat vesztik a programhoz csatlakozás szabályai, a megmaradt ingatlanok pedig egy lebonyolító szervezethez kerülnek, amelyet a kormány jelöl ki.

Budapest, 2020. július 3. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke felszólal (a pulpituson) a 2021-es költségvetés elfogadásáról szóló szavazáson, az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 3-án. MTI/Kovács Tamás

Törvény rendezi az osztatlan közös földtulajdon felszámolását

A képviselők 139 igen szavazattal és 55 tartózkodás mellett elfogadták az agrárminiszter előterjesztését a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről.

A javaslat expozéjában Nagy István agrárminiszter a tiszta, átlátható földtulajdoni rendszer kialakítását és az eddig hosszadalmas eljárások gyorsítását nevezte az előterjesztés céljának. Rámutatott: mintegy 1 millió 600 ezer földrész van osztatlan közös tulajdonban, mintegy 3,5 millió embert érintve, akik méltányos és gyors megoldást kapnak.

A 2021. január 1-jén életbe lépő szabályok szerint az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelemmel.

A megszüntetést kezdeményezőnek a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját.

Az ingatlan megosztásáról a tulajdonostársak egyezségben határoznak, ehhez elegendő a tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többség. Ahol a nagy számú tulajdonos miatt még a többséget sem lehet megszerezni a döntéshez, ott valamelyik tulajdonos kezdeményezésére az ingatlan az államhoz kerülhet, megfelelő ellentételezés mellett.

A jogszabály egy új eljárás bevezetését is tartalmazza, amely segíti a tulajdonosok beazonosítását.

Szeptembertől iskolaőrök felügyelhetik a rendet a nevelési-oktatási intézményekben

Szeptembertől iskolaőrök teljesíthetnek szolgálatot az állami köznevelési és szakképzési intézményekben – döntött pénteken az Országgyűlés.

A képviselők 155 igen, 17 nem és 21 tartózkodó szavazattal fogadták el az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló jogszabályt a kormány kezdeményezésére.

Az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, tagjai 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot nagyságrendileg 500 állami köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol ezt az intézményvezetők kérik.

Változnak a közjegyzőkre és a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok

Az Országgyűlés 134 igen, 13 nem és 48 tartózkodás mellett elfogadta az egyes igazságügyi törvények módosításáról szóló kormányelőterjesztést.

A jogszabály az Alkotmánybíróság 2019-es határozatában megállapított mulasztásos alaptörvény-ellenességet orvosolandó, kötelezővé teszi a közjegyzői fegyelmi bíróságok ügyrendjének megalkotását, amely a jövőben tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének szabályait, a vizsgálóbiztosok beosztásának rendjét, valamint a fegyelmi ügyek elosztásának szabályait is.

Megújulnak a közjegyzői szolgálatból történő felfüggesztés szabályai, a felfüggesztés oka lehet többek között, ha a közjegyző ellen közvádra üldözendő, három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás folyik.

A bírósági végrehajtók esetében szigorítják a kinevezési feltételeket és a szolgálati jogviszony megszűnésének okait, illetve bővítik a végrehajtóval szemben indítható fegyelmi eljárások körét. Önálló felfüggesztési jogot kap a végrehajtói kar vezetője, ha a végrehajtó által szándékosan elkövetett bűncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.

Megemelik a fegyelmi büntetésként kiszabható pénzbírságot: ez a végrehajtóval szemben ötmillióról húszmillió forintra, végrehajtó-helyettessel szemben 500 ezerről kétmillió forintra emelkedik.

A lefoglalt vagyontárgyak esetében az elektronikus ingó- és ingatlanárverezés gyorsabbá válik. A jövőben a gyermekekkel történő kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtásában soron kívül kell eljárni, a bizonyítást pedig hivatalból is elrendelheti a bíróság. A jogszabály elfogadása kétharmados támogatást igényelt.

Magasabb sportosztályban is elindulhat egy szervezetből kiváló csapat

Az indulási jogok szabályait szélesíti a csapatsportok versenyeiben a sportról szóló törvény azon módosítása, amelyet 149 igen szavazattal, 39 ellenvoks és 5 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. Az eddigi szabályozás egy új ponttal egészül ki, amely megengedi, hogy ha egy sportszervezet vagy vállalkozás kiválik egy másikból, akkor ne csak alacsonyabb osztályban, hanem ugyanabban vagy magasabb osztályban is elindulhasson.

A jogszabály a sportági szakszövetségek elnöksége kezébe adja ennek szakmai elbírálását, és azt is előírja, hogy a lehetőség ne nyíljon meg azon társaságok számára, amelyeknek köztartozása van, vagy a sportolók felé van elmaradása.

A változtatás egyik kezdeményezője, Bánki Erik (Fidesz) ezt azzal indokolta, hogy az utánpótlás-nevelésben mára olyan tehetségek fejlődtek, akik már a felnőtt bajnokságban is megállják a helyüket.

Államilag elismert nyelvvizsga lesz a jelnyelvből tett vizsga

A jelnyelvből tett vizsga is államilag elismert nyelvvizsga lesz a jövőben, azt a felsőoktatási törvény is elismeri majd, és egyértelművé válik, hogy azután is jár nyelvi pótlék. Ezt is tartalmazza a magyar jelnyelvről szóló törvény módosítsa, amelyet 194 igen szavazattal, egyhangúlag fogadott el a Ház képviselői indítványra.

A változtatást a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kezdeményezte. A kezdeményezők azt remélik, hogy növekszik az érintettek diplomaszerző képessége és így az elhelyezkedési esélyes is.

A jelnyelvi tolmácsok névjegyzékéhez hasonlóan létrejön a jelnyelvi oktatók névjegyzéke is, a jövőben pedig csak az ott regisztráltak taníthatnak jelnyelvet. Azokat veszik fel a névjegyzékbe, akik elvégezték a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének tanfolyamát vagy rendelkeznek a jelnyelvi továbbképzésben szerzett oklevéllel. Jelenleg mintegy negyvenen felelnek meg ennek a kritériumnak.

Tapolczai Gergely fideszes siket képviselő, a módosítás egyik előterjesztője a törvény ismertetésekor elmondta: a jelnyelv elsajátítható anyanyelvként. A siket közösség Magyarország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbsége – ismertette. Évente mintegy ezren tanulnak jelnyelvet, és százan-kétszázan tesznek belőle vizsgát.

Visszaépül a tizenharmadik havi nyugdíj

A jövő évtől négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíj juttatása. Az erről szóló törvénymódosítást 193 igen szavazattal, 1 elutasító voks ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház a kormány javaslatára.
A jogosultak a januári járadékkal együtt kapják meg a plusz összeget.

Budapest, 2020. július 3. A 2021-es költségvetés elfogadásáról szóló szavazás eredménye a kijelzőn, az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 3-án. MTI/Kovács Tamás

A tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka, a rá következő évben pedig a nyugdíjasok már a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják. Ezt követően minden évben az egyhavi nyugdíj összege jár.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentett tizenharmadik havi nyugdíjhoz hasonló módon kapnak tizenharmadik havi ellátást más pénzbeni ellátásokban részesülők is, erről azonban kormányrendelet rendelkezik majd.

A plusz összegre az a nyugdíjas jogosult, aki a megelőző évben már legalább egyetlen napra nyugdíjjogosult volt és januárban is az. Az ellátás összege a januári járadék összegével egyezik meg.
Az ellátásra – a kormányrendelet által érintettekkel együtt – 2 millió 560 ezer ember jogosult. Mellette a nyugdíjprémium intézménye is megmarad.

Ősztől valamennyi tanuló ingyen kapja a tankönyveket

Ingyenes tankönyvellátást biztosít 2020 szeptemberétől valamennyi tanulónak a nemzeti köznevelési törvény módosítása, a változtatást 151 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogata el a Ház. A tankönyvellátás eddig az 1-9. évfolyamon volt ingyenest, a döntés most ezt terjeszti ki mindenkire, aki a köznevelésben és a szakképzésben tanul. Az intézkedésre idén 13,8 milliárd forint áll rendelkezésre.

A veszélyhelyzetben már alkalmazott digitális munkarend a jövőben is része lehet az iskolai oktatásnak. A tanév bizonyos időszakában vagy valamilyen speciális esetben miniszteri rendelet teszi majd lehetővé a digitális tanítást. A szabályozás nem írja elő kötelezően azt, csupán lehetőséget ad arra, például az érettségi vizsgaidőszakot megelőző két hétben a végzősök számára, a szombatra áthelyezett munkanapokon esetében, vagy vis maior helyzetekben, amikor az intézményvezető akár rendkívüli szünetet is elrendelhetne.

Az iskolának a digitális tanrend idején is felügyeletet kell biztosítani azoknak, akik nem tudnak otthon maradni, azoknak pedig, akiknek nincs számítógépe vagy internetelérése, az iskola ad eszközt vagy az iskolai gépek használatát teszi lehetővé számukra.

Az elfogadott törvény lehetővé teszi azt is, hogy önkéntesen részt vehetnek a pedagógusminősítésben, vagyis címzetes fokozatot szerezhetnek azok, akik számára az előmeneteli rendszer nem kötelező, például a szakképzésben vagy egyházi intézményben oktatók.

A szabályok azt is előírják, hogy a gyöngyöspatai szegregációs ügyhöz hasonló esetekben a bíróság sérelemdíj helyett oktatási szolgáltatást állapítson meg. A változtatás a köznevelési intézmények nyilvántartásba vételének szabályait is érinti, újraszabályozza az intézmények alapító okiratának, szakmai alapdokumentumának tartalmi elemeit. A jövőben a sajátos nevelési igényű tanulók teljes köre ingyenesen lesz jogosult az alapfokú művészeti oktatásra.

Új intézménytípust is létrehoz a nemzetiségi oktatásban a változtatás: a kiegészítő nemzetiségi óvodát. Ez a kis létszámú nemzetiségeknek segíthet azzal, hogy a hagyományos óvodák mellett alapvetően a hétvégén működő, a nemzetiségi nyelvoktatást szolgáló intézmények létrehozását teszi lehetővé.

Miközben nem változnak a pedagógusok végzettségi követelményei, azokat a jövőben nem törtvény, hanem kormányrendelet írja majd elő, így például egy új szak létesülése miatt nem kell törvényt módosítani.

A törvény a köznevelés és a szakképzés szétválasztásának még nyitva maradt kérdéseit is rendezi és a külön törvényben létrehozott iskolaőr intézményét is bevezeti a köznevelési törvénybe.

Gyorsított perben kaphatnak kártérítést a bűncselekmények áldozatai

Új eljárás, a gyorsított per bevezetéséről döntött az Országgyűlés a bűncselekmények áldozatai számára annak érdekében, hogy mielőbb kártérítéshez, sérelemdíjukhoz juthassanak. A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényt 178 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Ahogy a törvény tárgyalásakor az igazságügyi tárca államtitkára elmondta, az új jogintézmény bevezetését az indokolta, hogy a bűncselekményekkel okozott kár megtérítésének a büntetőeljárási törvényben biztosított lehetőségét jelenleg alig használják ki az érintettek. Így a börtönzsúfoltsági eljárások kártalanítási pereiben megítélt 9 milliárd forintnak mindössze 10 százaléka került az áldozatokhoz.

Az elfogadott törvény biztosítja, hogy a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítási eljárásban – amelyeket egy másik jogszabály 2020 végéig felfüggesztett –, lehetőség legyen az áldozati kártérítések kifizetésére.

A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási ügyben eljáró bírónak tájékoztatást kell nyújtania az érintetteknek. A gyorsított per számos ponton eltér a polgári perrendtartásban foglalt szabályoktól. Az áldozat igényérvényesítése könnyebbé válik például a költségfeljegyzési jog biztosításával, és azzal is, hogy lehetősége lesz a saját lakóhelye szerint elindítani az eljárást.

A gyorsított pereket a törvényszékek tárgyalják és soron kívül járnak el, a keresetet pedig nem kapcsolhatják össze más keresettel. A tárgyalást elsődlegesen elektronikus eszköz segítségével folytatják le, hogy az áldozatnak ne kelljen találkoznia a bűncselekmény elkövetőjével.

Egyszerűbb esetekben a per tárgyaláson kívül is elbírálható, és a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül. A másodfokú bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről ugyancsak tárgyaláson kívül dönt.

Hatékonyabbá válhatnak a csődeljárások

A csődeljárások hatékonyabbá tételét szolgálja az a változtatás, amelyet 131 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A változtatás megkönnyíti, hogy az eljárás egyezséggel záruljon, egyszerűsíti az eljárásban részt vevők közötti kapcsolattartást, és gazdaságvédelmi célú rendelkezéseket is tartalmaz.

A változtatás kezdeményezői számoltak azzal, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait csökkentő intézkedések ellenére a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt ágazatokban működő vállalkozások is felszámolás alá kerülhetnek. Ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásában az államot elővásárlási jog illesse meg.

Gazdaságvédelmi és közellátásbiztonsági megfontolásokból bővül a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteken belül az a kör, amelynél a felszámolás során speciális szabályok érvényesülnek.
Az előterjesztés felhatalmazza továbbá a kormányt, hogy rendeletben külön szabályokat alkalmazzon a vállalkozások reorganizációjára.

Sportügyi és településkép-védelmi módosításokat fogadott el a Ház

Igazgatási, gazdaságélénkítő célú, valamint vagyongazdálkodást érintő rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot fogadott el a parlament 133 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett.

Az előterjesztés 15 törvényt módosít, a Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs szerint azzal a céllal, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai elleni küzdelem jegyében egyes igazgatási ügyekben, bizonyos gazdasági szektorokban, illetve vagyongazdálkodási kérdésekben lazítson, ezzel is segítve a munkahelyek megmaradását, új munkahelyek teremtését és a gazdaság élénkítését.

Változik például a sporttörvény: az elmúlt évek sportesemény-pályázási és -rendezési tapasztalatai alapján kiemelik az állami támogatású, hazai rendezésű, nemzetközi sporteseményeket, valamint az állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai események pályázását és megrendezését, és e feladatokat a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalják.

Más sportügyi rendelkezést is tartalmaz a törvénycsomag azzal összefüggésben, hogy a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság előkészítése során a kormány elállt a veszprémi beruházás megvalósításától, ugyanakkor döntött a debreceni helyszín támogatásáról.

Ezért a vonatkozó jogszabályban nevesíteni kell a debreceni helyszínt, hogy a szükséges eljárások és beruházások 2022-ig megvalósulhassanak.

Módosul a településkép-védelmi törvény is

Az Országgyűlés 2016-ban fogadott el szigorúbb szabályozást a vizuális reklámhordozókkal kapcsolatban a tisztább városkép és a vizuális környezetszennyezés csökkentése érdekében, az érintettek pedig idén december 31-ig kaptak átmeneti felkészülési időszakot. Ezt a határidőt – a koronavírus-járvány reklámpiacra gyakorolt negatív hatásaira hivatkozva – 2023. december 31-ig kitolták.

A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt szintén átírja a mostani csomag, így például megteremtették annak lehetőségét, hogy a vagyonkezelő magánalapítvány alapítója az őt megillető alapítói jogok gyakorlását az alapítványi vagyonellenőrre bízza.

Alelnökké választotta a Ház Brenner Kolomant

Az Országgyűlés 109 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 1 tartózkodás mellett alelnökévé választotta Brenner Koloman jobbikos képviselőt.

Napirend után

Dúró Dóra (független) arról beszélt: „szürreális időutazáson vett részt”, amikor nemrégiben Csenyétén, azon a településen járt, ahová a mentők sem mertek bemenni, mert halálos fenyegetés érte őket. Sérelmezte, hogy az esetet követően a mentősök ellen indítottak eljárást.

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt mondta: a járvány miatt kialakult válság miatt sokan vesztették el állásukat, a Fidesz-kormány viszont GDP-arányosan nem költött szinte semmit a munkahelyek megvédésére. Érdemi munkahelyteremtést szorgalmazott.

Rig Lajos (Jobbik) arról számolt be, hogy a Jobbik pártalapítványa segítségével a svájci máltai lovagrend két teherautónyi orvosi felszerelést és eszközöket adományozott egy magyarországi orvostudományi egyetemnek.

Keresztes László Lóránt (LMP) Pécs városának költségvetési helyzetéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a önkormányzatokat, így Pécset is, kormányzati megszorítások érik.

Az elnöklő Latorcai János bezárta az Országgyűlés ülését és bejelentette, hogy a törvényhozás várhatóan szeptember 21-én ül össze legközelebb.

hirado.hu

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: google
Google+
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest

TiszTa-tó Jász-Nagykun-Szolnok megyében

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei bűnmegelőzési szakemberek folytatják a TiszTa-tó bűnmegelőzési programot a Tisza-tó környékén. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársai Tiszafüreden, Tiszaszőlősön és Abádszalókon folytatták

Tovább »

Bemutatkozó mise a Vártemplomban

Vasárnap tartotta bemutatkozó miséjét a szolnoki vártemplomban Gáspár István atya. A megyeszékhely új katolikus plébánosa augusztus 1-jével érkezett a városba. Mint ismert, Gáspár István atya

Tovább »