Román ellenzéki körökben és a bukaresti médiában rendkívül népszerű volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök gazdasági intézkedéscsomagja, különösen a hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségének felfüggesztése. Értelemszerűen Romániában is a koronavírus elleni harc uralja a politikai napirendet.

– Hogyan vizsgázott a román politikai elit a járvány ügyében? – kérdeztük Illyés Gergelytől, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársától. – A román politikai élet az elmúlt években csak a saját belső ügyeivel, a pártokon belüli és a pártok közötti harcokkal volt elfoglalva, azaz a politikán belüli dolgokkal, kevésbé az embereket közvetlenül érintő ügyekkel.

Ellenőrzés Csíkszeredán
Fotó: MTI/Veres Nándor

A romániai koronavírus elleni harc és a gazdaságsegítő intézkedések hatékonyságáról ma még nehéz véleményt mondani. A végső verdiktet majd a választópolgárok fogják elmondani a parlamenti választásokon, amelyeket remélhetőleg az év végén meg lehet szervezni – mondta az elemző.

Felvetésünkre, hogy mintha az utóbbi időszakban megszűnt volna az éles politikai szembenállás Bukarestben, a Románia-szakértő látszólagosnak és ideiglenesnek nevezte ezt az egységet. Mint mondta, már érzékelhető, ahogyan az ellenzék – főként a szociáldemokraták – óvatosan bírálják a kormányzati intézkedéseket.

– A Szociáldemokrata Pártnak ez nagyszerű lehetőség, mivel a koronavírus elleni védekezéssel lenullázódott a politikai napirend, és ezzel ők is megszabadulnak a korrupció témájától, amely az elmúlt években uralta a román közbeszédet. Az eddigi népszerűségi indexeket teljesen felülírhatja az új helyzet, és mindent az fog meghatározni, hogyan ítélik meg az emberek a válság kezelését – fogalmazott Illyés Gergely.

A Bukarestben követendő példaként emlegetett budapesti intézkedések mellett gyorsan magyar–román kormányközi megegyezés született a hazatérő román állampolgároknak létesített humanitárius folyosóról. Azt kérdeztük az elemzőtől, segíthetnek-e ezek a fejlemények a kétoldalú államközi viszony javulásán. Illyés Gergely szerint a magyar kormány intézkedései valóban népszerűek voltak a sajtóban, de ezek a magyar–román együttműködést nem határozzák meg. A kérdés az, hogy a válság után hogyan alakul a viszony.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a román külügyminiszter személye miatt nem túl optimista e tekintetben. Bogdan Aurescu a bukaresti médiában élesen támadta Magyarországot, amiért az a határzár előtt nem egyeztetett szomszédaival, ezt Európa-ellenes magatartásnak állította be, tehát ez a történet a román közvélemény szempontjából egy újabb negatív hírként jelentkezett Magyarországgal kapcsolatban – hangsúlyozta lapunknak a Székelyudvarhelyen élő elemző.

Arra emlékeztetett: a román külügyminiszter korábbi pozícióiban is mindig is jól értett Magyarország lépéseinek negatív értelmezési keretbe helyezéséhez, mintha Románia diplomáciájának az lenne a legfontosabb célja, hogy Magyarországot egy Európa-ellenes és konfliktuskereső országként ábrázolja, míg Romániát úgy, mint az európai értékek őrzőjét a térségben.

– Erre a mesterségesen generált kontrasztra építik a kétoldalú viszony megjelenítését, és ameddig ez így van, addig nehéz őszinte együttműködést kialakítani – vélte a szakértő.

Magyar Nemzet