Korabeli dokumentumok, archív képek és rajzok, továbbá különféle makettek repítik vissza az időben a látogatót a Tiszaparti emlékek – Szolnok és a Tisza közös múltja című, a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság közös kiállításán, melyet Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója március elsején nyitott meg az intézmény Tabák Lajos galériájában.
A mintegy félszáz érdeklődőt vonzó megnyitó eseményen többek között megjelent Dr. Katona Károly, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Szabó István, Szolnok alpolgármestere, Csönge Attila, a JNSZ Megyei Levéltár igazgatója, Kozák Mónika tü. alezredes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság titkára, Nagy István, a KÖTIVIZIG nyugalmazott igazgatója és Horváth Béla, a Tisza-tó Zöld Nagykövete, a KÖTIVIZIG nyugalmazott főmérnöke.
Molnár Lajos Milán, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ ügyvezető igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a tavalyi Áldás és átok a víz című kiállítást követően rövid időn belül immár a második, vizes tematikájú tárlatot rendezhetik meg Szolnokon.
Lovas Attila megnyitó beszédében kitért arra, hogy Szolnok és a Tisza örök egymásra utaltságban él. Az 1075-ben készült garamszentbenedeki apátság alapítólevelében is Szolnok és a Tisza neve többször együtt szerepel. Ez a kiállítás erre a közel ezer éves különleges kapcsolatra tekint vissza, ezért időutazásban vehet részt mindaz, aki megtekinti a tárlatot.
Az igazgató szólt arról is, hogy Szolnok a múltban köztudottan az erdélyi só nyugati irányú szállításának egyik gazdasági központja volt. Ennek, a volumenében jelentős sókereskedelemnek volt köszönhető a szükséges infrastruktúra kiépítése, így a kikötő, a Tisza-híd, az ártéri út, és azokon a hidak létesítése.
A Duna-Tisza-csatorna megépítésének gondolata is Szolnokról indult. Dillher báró, Szolnok helyőrsége akkori parancsnokának terve nyomán Pesttől délkeleti irányba haladt volna a hajózható csatorna, Szolnoknál érve a Tiszába.
A Tiszántúl első jelentős ármentesítő munkája a Mirhó-gát megépítése volt, amit közel egy évszázadra követett a verítékes honfoglalásként emlegett időszak. Az ennek keretében elvégzett munkálatok kivitelezésének egyik központja – a folyammérnöki hivatal révén – szintén Szolnok volt. A Tisza szabályozásának kiegészítő munkái során jött létre a Milléri zsilip és a szivattyútelep, amely méltó emléket állít a korabeli, világhírű magyar gépgyártásnak.
A kiállításon bepillantást nyerhetünk az ártéri gazdálkodásba, képet kaphatunk a Szolnok környéki, a víz erejét hasznosító vízi és hajómalmok felépítéséről, a révek, átkelők elhelyezkedéséről, továbbá a Nemzeti Vízstratégia névadójáról, Kvassay Jenőről.
Lovas Attila végül köszönetet mondott egyik kollégájának, Kovács Ferencnek a kiállítás anyagának összeállítása érdekében végzett munkájáért, valamint az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ munkatársainak, akik lehetővé tették, hogy történelmünknek ez a kis helyi szelete eljusson a nagyközönséghez, ezzel is erősítve a szolnokiak kötődését városukhoz.
A kiállítás március 17-ig, hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között tekinthető meg az ANKK Tabák Lajos galériájában.
Március 13-án, 16:30-tól pedig Kovács Ferenc, a KÖTIVIZIG munkatársa tart előadást a Közép-Tisza vidék vízügyi történetéről a megyei levéltárban.
kotivizig.hu
