A magyar történelem legdicsőbb napjait az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban leljük mind a mai napig. És bár maga a forradalom elbukott, mégis jelentős változásokat hozott az osztrák-magyar viszonyban, de legfőbbképp a magyar társadalmi viszonyokban.

A szabadságharc tavaszi hadjáratának első és nevezetesen győztes csatája Szolnok térségében zajlott le százhetven esztendővel ezelőtt. Erre emlékeznek már huszonharmadszor a Tisza partján, egy történelmi hadijátékkal. Erről beszélt Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere és Udovecz György hagyományőrző ezredes, akinek sokat köszönhet szervezésben, megvalósításban az esemény.

A tervek arról szólnak, hogy a Tiszavirág hídtól a vízirendészeti kapitányságig bezárt árterületen hadakoznak majd a hagyományőrző hadi csapatok. Az idei “népünnepélyre” – Udovecz György nevezte így a rendezvényt – tizenkét lovast, kétszáz hagyományőrző katonát és nyolc ágyút várnak, természetesen a parton helyet foglaló sok száz és ezer nézőn kívül.

A százhetven éve győztes szolnoki csatát fényes haditettként emlegetik a történetírók itthon és katasztrófaként élte meg a császári hadvezetés. A Tiszaparton most sem lesz másként.

Jó idő esetén, tehát szombaton, azaz március másodikán délután háromkor kezdődik a hadijáték. Amennyiben esne vagy a talaj addig sárossá válna, az eseményt a szolnoki Kossuth térre helyezik át, ugyanúgy, ahogy már volt rá példa. Az “ütközet” délután háromkor kezdődik és körülbelül fél ötkor ér véget.

iSzolnok