A kormány törekvéseinek megfelelően az idei évtől általánosan húsz százalékkal emelkedik a népegészségügyi termékadó.

Három fő célja volt az intézkedésnek

A népegészségügyi termékadót (NETA), vagy ismertebb nevén a „chipsadót” 2011 szeptemberében vezette be a kormány – mondta Joó Tamás. A Semmelweis Egyetem egészségügyi közgazdásza szerint az intézkedésnek három fő célja volt.

Egyrészt, hogy a gyártók változtassanak a receptúrán, vagyis a bizonyítottan egészségre káros összetevők,

a hozzáadott cukor és só tartalmát csökkentsék,

vagy teljesen távolítsák el az adott élelmiszerből – nyilatkozta Joó Tamás az M1 Summa című műsorában.

Másrészt fontos cél volt, hogy a vevőket a gyártó tájékoztassa az egészségre káros összetevőkről, továbbá a lakosság csökkentse az ilyen élelmiszerek fogyasztását. Harmadrészt fontos cél volt, hogy több bevétele legyen az egészségügyi ágazatnak – fűzte hozzá.

Azonnal éreztette hatását az adónem bevezetése

Joó Tamás azt mondta, az adónem bevezetése szinte egyből éreztette hatását. Már az első évben, a 2012-ben készült vizsgálatok kimutatták, hogy a gyártók közel negyven százaléka változtatott a receptúrán, vagy csökkentette a káros összetevők mennyiségét.

Továbbá a lakosság is

mérsékelte ezeknek a termékeknek a fogyasztását.

Emellett jelentős bevétele is keletkezett az egészségügyi ágazatnak az adónemből, a forrást pedig egészségügyi célokra fordították – emelte ki a szakértő.

Béremelésre fordították a befolyt összeget

2011-ben, a gazdasági világválság után, amikor komoly forráshiánnyal küzdöttek a különböző ágazatok, így az egészségügy is, nagyon komoly segítséget jelentett ez a plusz húszmilliárd forint. Ebből sikerült megvalósítani az egészségügyi dolgozók béremeléseinek első ütemét – mondta Joó Tamás.

A béremelés csaknem 95 ezer főt érintett.

A 2012-es első ütemben az ágazati keresetek átlagosan 17,6 százalékkal, míg az egy évvel későbbi, második ütemben további 8,2 százalékkal növekedtek. 2012 után a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó termékek köre tovább bővült, így az ebből származó bevételek is emelkedtek – hangsúlyozta az egészségügyi közgazdász.

Az évek alatt történtek fontosabb változások, adómértékek emelkedtek, plusz termékkategóriák jelentek meg. 2015. január elseje óta az alkoholtermékek is a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartoznak. Ezáltal az ebből származó bevétel is növekedett, kicsivel több, mint 30 milliárd forintra – húzta alá a szakértő.

20 százalékkal emelkedett a NETA mértéke

Idén január 1-jétől általánosan 20 százalékkal emelkedett a NETA mértéke. A Pénzügyminisztérium szerint nőtt az üdítőital, a szörp, az energiaital, a cukrozott kakaópor, az előrecsomagolt cukrozott készítmény, a sós snack, az ételízesítő, az ízesített sör, az alkoholos frissítő és a gyümölcsíz adómértéke.

Az elfogadott jogszabály-módosítással az üdítőitalok adómértéke literenként 7 forintról 15 forintra nő. Emellett az adóköteles italok körébe tartozik újévtől a gyümölcspárlat, a pálinka és a gyógynövényes italok is.

A számítások szerint idén már mintegy

57 milliárd forintnyi bevétel származhat ebből az adónemből,

ami 2011 és 2019 között összesen 250 milliárd forintnál is több pluszforrást jelent az egészségügyi ágazatnak.

Úttörőnek számít hazánk a szabályozással

Joó Tamás hangsúlyozta, hogy a hazai intézkedést az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is követendő példának tartja. Nem véletlenül, hiszen a szakértő szerint ezekkel az intézkedésekkel hazánk úttörőnek számít a témában. Ennyire átfogó, részletes, ennyire sok termékkategóriát érintő szabályozás sehol nincs a világon, csak Magyarországon – emelte ki Joó Tamás.

Joó Tamás úgy véli, az adónemet szükséges lenne további termékkörökre,

például a fogyasztási dohányra is kiterjeszteni.

A szakértő szerint ugyanis a sodort cigaretták piaci részesedése 2017-ben már az 50 százalékot is elérte, miközben 2006-ban még csak 12 százalék volt.

Az egészségügyi közgazdász szerint a vágott dohány NETA hatálya alá vonásával kiegyenlítődhetne a vágott dohány és a gyári cigaretta közötti árkülönbség, emellett jelentős pluszforrást is jelentene az államkasszának. A fogyasztási adatok alapján a grammonkénti 5 forintos adómértékkel számolva mintegy 26 milliárd forint többletbevétel keletkezne.

hirado.hu