SZOLNOK | Lassan-lassan véget ér a kánikula, megszenvedtük, de fönnakadás nem volt az ivóvíz ellátásban. Voltak persze olyanok is, akik riogatták a szomszédokat: korlátozzák majd a fogyasztást. Erről szó sem volt és most sincs. Mindezt már Magyarné Bede Mariann mondja, a szolnoki vízmű műszaki igazgatója.

– Kilencvenegyezer fogyasztót látunk el, a vezetékek hossza a városban és a velünk szerződött másik hét településen hatszázötvenöt kilométer, ebből Szolnokot nagyjából négyszázharminc kilométer vezetéken keresztül szolgáljuk ki megfelelő ivóvízzel. Tény viszont, hogy a hálózat jó része nem a legkorszerűbb és most a hőség idején kiszáradt a talaj, ami miatt ezek a csövek mozogtak, törtek. ha baj volt, igyekeztünk erőnk szerint a leggyorsabban megoldani a helyzetet. Azt azért tudni kell, hogy az ivóvíz gerincvezetékeinek nagyobb hányada túllépte a műszakilag várható élettartamot.

– Volt-e veszélyben a város ivóvíz ellátása?

– Nem, egyetlen pillanatra sem. A fogyasztás sem nőtt meg nagy mértékben, noha ez várható lett volna. Egy számadat talán bizonyítja ezt. Míg januártól júniusig a kiadott vízmennyiség huszonnégy köbméterrel haladta meg a tizennyolcezret, ez a kánikula idején csupán száz köbméterrel nőtt naponta.

– Folyamatosan cserélik a régi csöveket, de a költségek nagyok. Mekkora összeg kellene a legfontosabb csövek kicserélésére?

– A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként – Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által elfogadott – tizenöt éves gördülő fejlesztési terv alapján végzi részvénytársaságunk.  Az önkormányzattal közösen az éves fejlesztéseket; melyre az elkövetkezendő évben háromszáz millió híján ötmilliárd forint volna szükséges.

– Egy-egy nagy zuháré esetén a Széchenyire vezető aluljáró megtelik vízzel. Készül-e megoldás?

– Az elmúlt héten a Széchenyi aluljáró elöntését a szintjelző felakadása okozta. Minden műszaki eszköz el tud romlani, így a szintjelző is. A rendszer működik, de vannak rajtunk kívül álló problémák. Az ember hajlamos azt gondolni, hogy ami eltűnt a lefolyón, amit levitt a víz, attól egyszer s mindenkorra megszabadult,  bármi is volt az. A csatornahasználat során rengeteg idegen anyag kerül a rendszerbe. Például felmosófej, rongy, zsír, olaj, műanyag háztartási eszközök, szárnyasok tollazata, sertés bél, halfej. Sajnos ezzel a szivattyúk nem tudnak megbirkózni, eldugulnak és a szintjelzők felakadnak a szennyeződéseken. Intenzív nagy csapadék idején a csőhálózat átöblítődik és az idegen anyagok egyszerre jelennek meg az átemelőkben , ez okozza az üzemzavart. Úgyhogy ilyen problémára a jövőben nem kell számítanunk.

iSzolnok