Kinek, mennyit kell fizetnie? Miért pont annyit? Mire költik az így befizetett pénzt, miért nem másra? – Csak, hogy a legnépszerűbbeket említsük.

A közös költség viselésének jogszabályi hátterét a 2013. évi V. törvény (Ptk) és a 2003. évi CXXXIII. törvény, vagyis a Társasházi törvény biztosítja. Természetesen ezek csak a kereteit biztosítják a közösköltséggel kapcsolatos jogoknak és kötelezettségeknek.

A Ptk 5:75. § alapján a dologból származok hasznok, illetve kötelezettségek a tulajdonosokat a tulajdoni hányaduk alapján illetik meg. Tehát ha valamiben, ami a közös tulajdonba tartozik kár keletkezik, vagy elromlik, akkor a társasházi jogban annak a javítását a tulajdoni hányadnak megfelelően kell anyagilag finanszírozni.

A Társasházi törvény kiegészíti a fentieket azzal, hogy közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani a mértékeket, illetve a közös tulajdon fenntartására, javítására, a hátralékok megfizetésére, valamint a felújítási alap felhasználására. Fontos, hogy amennyiben a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásra kerül sor, akkor az minden tulajdonost annyiban terheli, ahányad részben tulajdonosok. Ehhez tartozóan, minden rendes gazdálkodás körén kívül eső kiadást csak a tulajdoni hányadok 100%-os támogatásával, egyhangúan lehet megszavazni.

Régebben nagy népszerűségnek örvendett az az eljárás, hogy amennyiben valaki 3 havi vagy azt meghaladó közös költséggel tartozott, akkor annak a tulajdoni hányadára jelzálogot jegyeztettek be. Ezt manapság nem ilyen egyszerű megtenni, mivel az új szabályozás szerint szükség van a tulajdonos beleegyező nyilatkozatára, vagy egy jogerős és végrehajtói okiratra.

A fizetési meghagyás a leggyakoribb bevett módszer a közös költség behajtására. Idén januártól ez minden, 3.000.000 forintot meg nem haladó összegű lejárt pénzkövetelésre érvényesíthető.

Márpedig főszabályként csak a közjegyző hatáskörébe tartozó, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben szabályozott fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek pertárgyértéke a hárommillió forintot nem haladja meg.

A fizetési meghagyással (feltéve, ha jogerős), a jelzálog bejegyeztethető. Mivel a társasházi jog útvesztőjében nem olyan könnyű eligazodni, probléma esetén érdemes egy szakértő csapathoz fordulni, mint amilyen a Dr. Sudár Miklós Ügyvédi Iroda, akik szakmai segítséggel szolgálnak.

infoKarcag