A nemzeti ünnepek ideje a számvetés ideje is, ilyenkor állami kitüntetéseket adnak azoknak, akiket környezetük, szakmájuk, hivatásuk vezetői arra érdemesnek tartanak.
Az 1848-49-es szabadságharcra emlékező állami ünnepségen sok megyebéli és szolnoki is elismerésre érdemesült. Évek óta gyakorlat, hogy az ünnep múltával a megye és a megyeszékhely figyelmességként meghívja őket, ahol apró ajándékkal és elismerő szavakkal köszönik meg munkájukat. Hétfőn délutánra szólt a meghívó, a szolnoki városháza szép díszterme volt a színhely. Ott volt Kállai Mária kormánymegbízott, Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke, Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, de eljött Bene Ildikó országgyűlési képviselő is.
A köszöntők mindegyike a példamutatást említette. A maguk területén hosszabb ideje, könnyebb és nehezebb időkben egyaránt helytálló, a magukkal szemben is igényes munkát végzők példái egy-egy közösségnek, hiszen nagyszerű és kitartó munkájuk nem maradt elismerés nélkül, noha egyikük sem a kitüntetésért áll helyt a mindennapokban, ez ösztönző lehet mások számára is.
Példái a közösségnek a jó teljesítménnyel, de a közösség, amelyben dolgoznak, legalább olyan fontos a sikerhez. Vagyis: a kiváló és eredményes munka erősíti a közösséget, a közösséghez tartozást és a kitüntettek nem csupán közvetlen környezetüknek, lakóhelyüknek elismert személyei, de a nagyobb közösséget, a hazát is szolgálják magas színvonalú tevékenységükkel a művészettől az oktatásig, a műszaki területtől a gyámügyig.
