A tudás apáról fiúra, mesterről tanítványra száll. A négyszeres olimpiai és világbajnok Erdős Hanna cukrász is úgy döntött, „kineveli” utódját, aki a jövőben remélhetőleg ugyanolyan fantasztikus tehetséggel készíti majd a tragantalkotásokat, mint teszi azt most a tiszaföldvári mester.
A tanítvány az idei Erfurti Kulináris Olimpián mint Hanna legfőbb segédje mutatkozott be.
– Évek óta keresem azt a fiatalt, akinek tudásomat átadhatnám. Nem könnyű megtalálni az ideális utódot – állítja Erdős Hanna cukrászvilágbajnok, aki a pár héttel ezelőtti Erfurti Szakácsolimpián megszerezte negyedik nemzetközi aranyérmét. Most először tanítványával érkezett Németországba.
– Ez volt az első alkalom, hogy együtt dolgoztunk Erdős Barbarával. Aki szintén tiszaföldvári ifjú hölgy, de a névazonosság ellenére nem rokonom – mondja Hanna, hozzátéve, az azért érdekesség, hogy Barbara a szintén odavalósi versenyzőtársának, a zöldségfaragó Patkó Károlynak a rokona.
– Barbara a negyedik vagy talán már az ötödik tanítványom. Sajnos a fiatalok többségére jellemző, hogy nincsen bennük elegendő kitartás, mindent azonnal akarnak: a sikert, az elismerést. Én tíz évet versenyeztem itthon kisebb megméretéseken, míg először kijutottam külföldi bajnokságra. Emlékszem, az egyik diáknak, akit magam mellé fogadtam, még a 2012-es világverseny előtt felajánlottam, jöjjön minden nap, lesse el a fortélyokat, tanuljon, én segítek mindenben. Mivel minden nap dolgoztam az akkori versenymunkán, gyakorlatilag bármikor jöhetett volna, de mégsem tette. Egyszer sem jött el. Fájt a szívem, csalódtam, de nem adtam fel. Aztán rátaláltam Barbarára…
Hanna szerint Barbi ugyanolyan „őrült”, mint ő. E nélkül nem lehet sikert elérni.
– Amikor Barbi kijött velünk Erfurtba, komolyan féltem attól, hogy ha majd látja, mi mennyire nem vagyunk „normálisak”, elmegy a kedve a versenyzéstől. Hiszen hajnalban keltünk, de éjjel még dolgoztunk. Napközben tövig rágtuk a körmünket vagy éppen másnak segítettünk reggeltől estig. De tanítványom a hazaérkezésünk utáni második napon már jött, hogy újra dolgozzunk – teszi hozzá Hanna, akinek a mestere az egri Kopcsik Lajos volt. A Heves megyei cukrász 1996-ban tíz munkával indult az akkori világversenyen és mind a tíz alkotása aranyérmet kapott. Ezzel rekordot is döntött a ma már visszavonult mester.
– December 3-án fordul a kocka: Kisújszálláson, az Illésy Gasztro Kupán Barbara fog versenyezni és én leszek a segédje. Addig is sokat gyakorlunk együtt, muszáj még terelgetni őt – bólogat a világbajnok, aki úgy véli, ahhoz, hogy valaki hasonló sikereket érjen el, mint ő, több dolog szükséges: a versenyzőnek legyen kitartása, akarata, kézügyessége, anyagismerete, pénze a nevezésekhez és persze a sok-sok, évekig tartó gyakorlás is nélkülözhetetlen. Kérdésünkre, hogy nem fél-e attól, hogy tanítványa egyszer túlnő rajta, Hanna egyszerűen csak ennyit mond:
– Állok elébe!
