Az Erdélyi-szigethegységtől a Tisza vonaláig, mintegy 200 kilométer hosszan nyújtózik a Körösök vidéke, amelynek szerves részét képezi Mezőtúr és környéke. Az Alföld dúskált a vizekben a 19. századi folyószabályozásokig, s ezután alakult ki a régiót jellemző sűrű holtágrendszer, amely még őrzi az egykori természetes vízfolyások formáit.

Az eredetileg 1677-ben épült belvárosi református nagytemplom a település főterén, a Kossuth téren áll (Fotó: MTI/Bajkor József, 1692)

A helyiek jó szívvel ajánlják a Gyomaendrőd és Mezőtúr között található Peresi holtágat, amely a Hármas-Körös átvágásából származik. Az utóbbi időben a különleges és természetes halfaunája miatt felértékelődött a terület, a horgászok kedvenc helye.

A természetesség tehát nemcsak a vadregényes és lenyűgöző tájban, hanem a horgászsportban is megmutatja magát. Ennek köszönhető, hogy a szakértők úgy fogalmaznak a Peresi-holtággal kapcsolatban, hogy bár valóságos horgászparadicsom, a kezdő horgászok számára kemény, de izgalmas leckék mellett ígér szép fogásokat.

A helyi horgászok tanáccsal is ellátnak

Élmények megszerzésében biztosan számíthatunk a vizet jól ismerő helyi horgászok tanácsaira, ugyanis Románia határától a Tiszáig a Hármas-Körös és a Körösök vízrendszerének ügyeit a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége igazgatja. Utóbbi nem pusztán felügyeleti szerv, hanem szíve és lelke a régiót érintő horgászatnak is – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.

Ezen a vidéken nemcsak a víz alatt, hanem a víz felszínén is érdekes élőlények élnek. Egy különösen ritka madárfaj, a szerkő a Mezőtúrt kettészelő Hortobágy-Berettyó-csatornát választotta élőhelyéül, így

a város ma valóságos szerkőbirodalom.

Éles hangjuk jól hallható, repülésük pedig jól látható a vízpart széléről, így egy-egy szervezett túra alkalmával biztosan találkozunk a madárfajjal. A szerkők fokozottan védett madarak, és, hogy a városi környezet ilyen páratlan természeti értéket rejt, az nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte ritka kincs.

A város átkelőhely volt Budapest és Erdély között

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúr már évszázadokkal ezelőtt megnyitotta kapuit. A város annyira rokonszenves, hogy perceken belül mezőturistává válhatnak az idelátogatók. A várost Nagy Lajos király emelte mezővárosi rangra 1378-ban. Mezőtúr egy nagy átkelőhely volt Budapest és Erdély között, később pedig vámszedési és vásártartási jogot kapott, így a 15. századra a híres mezőtúri vásárok is megjelentek.

Ekkor már Mezőtúrt az Alföld egyik

jelentős vásárvárosaként tartották számon,

nemcsak a Tiszántúlon, hanem az egész országban. Mezőtúr Piac tere a város központjában található, ahol a parkosított részek mellett különleges épületek állnak. Itt található a város első emeletes, 1884-es tervezésű épülete. A párizsi mintára épült kereskedőház a Bazár nevet viseli, igaz az itt élők maguk között csak ABC-nek nevezik az agg épületet.

A Kossuth téren áll a város számos ikonikus épülete, a túriak egyik örök büszkesége is, a református templom, amelyet 1792-ben szenteltek fel. Végleges formáját 1845-ben nyerte el, ugyanis protestáns templomok nem épülhettek abban az időben utcai tájolással, ezért a templom főbejárata a nyugati bejárat volt, majd az 1845-ös időszakban épült fel a négy oszlop a mai főbejárathoz.

Diákok alapították a kollégiumot

A túri városháza méretét tekintve az Alföldön található helytartósági épületek közül az egyik legnagyobb. Pár lépésre a tértől találjuk a templomhoz tartozó kollégiumot, a tudományos élet számos nagy alakjának alma materét. A református templomunkhoz közvetlenül kapcsolódik a kollégium, amelyet 1530-ban alapítottak mezőtúri diákok.

A Fő tértől bő tízpercnyi séta után egy különleges hölgy, egy kút meséjébe botolhatunk, amit Flórának hívnak. A nőalak az 1890-ben átadott artézi kutat díszíti, és a helyiek egyik kedvelt találkozóhelye volt már akkor is, amikor Flóra még a város főterén „lakott”.

Nagy hagyománya van a fazekasságnak

A mezőtúri hagyományok közül a legismertebb a régióban már hosszú ideje meghonosult fazekasság mestersége: a városban céhek, manufaktúrák, üzemek, vásárok és kiállítóterek sokasága bizonyította, hogy a szakma hosszú ideje gyökeret vert a mezőtúriak lelkében. A Badár Emlékházban, amely Mezőtúr egyik legendás fazekasdinasztiájáról kapta a nevét, egyszerre tárul fel a mesterség jelene és múltja.

A mezőtúri fazekasság 2010-ben került fel a szellemi kulturális örökségvédelem magyar nemzeti jegyzékére (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Míg egy-egy kerámia formája akár gépi korongozással készül, addig a díszítés a hagyományos módszert követi. A fazekasság hagyományai és újításai mellett egy kevésbé tudott népművészeti hagyomány is él Mezőtúron, a szőnyegszövés. 1920-ban még csak tíz szövőszéket állítottak fel, és torontáli szőnyegeket készítettek a helyiek, majd később a perzsa csomózott szőnyegkészítési technikát is megtanulták. Ez hatalmas kereskedelmet eredményezett, így tíz évvel később már kétszáz szövőszéken készültek a munkák, amelyek többsége magánházakba került.

Sokan megfordultak a mezővárosban

Korábban, amikor Túr még mezőváros volt, a vásárokra vagy éppen a távoli vidékekre érkező állathajtók, kereskedők szép számmal terelték erre az állataikat. Nem véletlenül találunk Mezőtúr környékén sok-sok „szállás” névvel illetett települést, régen ugyanis ezeken a helyeken pihentek a kereskedők és jószágaik.

A Mezőtúr és Gyomaendrőd között található Nagylaposi birkacsárda ma ízekkel, illatokkal, lélekkel teli étterem. Zsánere a kellemes, családias hangulat, és a finom, minőségi ételek. Az alapanyagok zömét a családi vállalkozás termeli meg, amit nem tudnak, azt a környékbeli termelőktől szerzik be. A csárda egyik specialitása a szaftos szürke marha rostélyos, melynek titka a jól tartott, legelőről érkező szürke marha, a hús szakavatott érlelése és a mesteri elkészítés.

Ahogy a csárdahangulat és a végtelen legelők, úgy a citeraszó is az alföldi táj sajátja, és

Mezőtúron régóta őrzik is a hangszer hagyományait.

Jelenleg is bőségesen találunk citerazenekart a városban, köztük a Szivárvány Citerazenekart. A citerát, mint egyszerű hangszert a parasztember is el tudta készíteni, és alapvetően nem az volt a lényeg, hogy szépen szóljon, hanem hogy ritmust adjon a tánchoz.

A Csokonai Vitéz Mihály-díjas mezőtúri Szivárvány Citerazenekar (Fotó: MTI/ Illyés Tibor)

A város ízeiben nemcsak a zenének, az illatos mezőknek és a rajta legelő jószágoknak, hanem a halnak is fontos szerep jutott, a vízpartokon gyakori a bogrács mellett dolgozó ember látványa. Ilyenkor a hagyományos ételeken túl az új ízekről is sokat tanulhatunk. A harcsagulyás például közel sem a megszokott halételek egyike, ez egy fúziós étel, a halászlé és a gulyás házasítása.

A városban ugyanakkor számos más érdekességgel és történettel lehet megismerkedni, az Úri kaszinó, a városháza vagy éppen a Hercegasszony birtok története újabb részleteket árulnak el Mezőtúr városáról.

hirado.hu