Trócsányi Lászlóval szemben a kritikusai csak azt vethetik fel, hogy magyar, a szakmai alkalmassága felől nem lehet kétség – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban. Szerinte ennek ellenére a jelölt európai parlamenti meghallgatásán lesznek még forró pillanatok. A kormányfő kitért arra is, hogy Magyarország és a V4-ek szerepe is felértékelődött az EU-ban.

Orbán Viktor Magyarország külpolitikai stratégiájáról szólva azt mondta, annak kiindulópontja a stabilitás megteremtése, és ennek megfelelően része az is, hogy szövetségeseket találjon a régi tagállamok között is céljai eléréséhez. A kormányfő beszélt a közelgő önkormányzati választásokról is, úgy fogalmazott, hogy alkalmas vezetőket kell találni, akik

jól tudják irányítani a települések életét.

A balliberális sajtó és a magyar ellenzék is arra a forgatókönyvre számít, amely már előfordult a múltban – közölte Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Ez nem más, minthogy az Európai Parlament a szakbizottsági meghallgatásokat követően leszavazza Trócsányi László biztosi jelölését.

Ugyanakkor azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyes frakciók, például a Macron-féle liberális frakciók mögött a francia államfő pontosan tudja, hogy milyen következménye lenne annak, ha leszavaznák az ő stabil szövetségesét, aki a belső piacra vonatkozó portfóliót kapta.

Feles többség szükséges a biztosi kollégium felállásához

Nem tartja valószínűnek, hogy Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök ne egyeztetett volna vezetői szinten a franciákkal a megkapott tárca vonatkozásában. Szerinte ugyanis, ha a liberálisok nem szavazzák meg ezt a biztosi kollégiumot, az nemcsak Emmanuel Macron francia államfő kudarca lesz, de Angela Merkel német kancelláré is. Hozzátette, így már meglehet az a feles többség, amely szükséges ahhoz, hogy a biztosi kollégium felálljon.

Trócsányi Lászlón fogást találni valóban nehéz mind szakmailag, mind pedig politikailag – fogalmazott Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója. Emlékeztetett, Trócsányi korábban párizsi nagykövet volt, így

egy igazi európai politikusról beszélünk, akinek van nemzetközi reputációja is.

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy több éves tapasztalattal rendelkezik, ismeri Európát és Brüsszelt is.

Hangsúlyozta, az is kétségtelen, hogy a biztosi pozíciók elosztása egy politikai alku eredménye. Ezért az első lépés a bizottság irányába mindig az, hogy melyik állam, milyen típusú portfóliót kapjon. A bevett szokás szerint a nagyobb, vezető államok kapják meg a legfontosabb helyeket, a többi kis állam pedig az egyéb tárcákat.

Kiemelte, idén azonban Magyarország minden tekintetben – Közép-Európa súlyának megerősödésével és felértékelődésével –

egy kiemelten fontos pozíciót kapott.

Elmondta, az ellenzék ugyanakkor azonnal megpróbált mindent megtenni, hogy ne Trócsányit válasszák és főleg ne a bővítési biztosi posztra, de mint látható, ez nem volt elég.

Lomnici Zoltán arról is beszélt, természetesen a döntések meghozatala továbbra is az Európai Tanács kezében marad. Ha viszont egy sokkal emberközelibb, polgáribb és demokratikusabb bizottság jön létre, akkor visszanyerheti régi tekintélyét, és nagyobb mozgástere lehet a többi európai intézmény vonatkozásában.

Egyértelműek az elvárások

Azt is megemlítette, hogy Ursula von der Leyen Trócsányinak címzett levelében egyértelműen megfogalmazta azokat a pontokat, amelyeket elvár a portfóliót tekintve. Megjegyezte, a levélben ugyanakkor Szerbiáról nem esett szó, csak Albániát és Észak-Macedóniát, valamint a nyugat-balkáni térséget emelte ki. Ettől függetlenül azonban a magyar biztos még preferálhatja Szerbia integrációját is.

Mint mondta, ebbe a körbe tartozik még a Törökországgal való kapcsolattartás, Észak-Afrika és az ottani folyamatok figyelemmel kísérése, valamint a keleti partnerség csomag, ahol alapvetően Georgiára, Örményországra és különösen Ukrajnára kell fókuszálni. Az utóbbi országnak a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozását is elő kell mozdítani.

hirado.hu