A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint májusban a bruttó és a nettó átlagkeresetek 11,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál – hangzott el az M1 Forint, fillér című műsorában.

Ez az áprilisi 9 százalék után ismét egy két számjegyű növekedés. Elemzők ezt részben azzal magyarázzák, hogy a közszférában újraindult a bérrendezés. Az áprilisi 3,6 százalékról 10,7 százalékra ugrott a költségvetési szféra átlagbér-növekedése májusban.

2010 óta több mint 84 százalékkal nőtt az átlag nettó bér

Elmondhatjuk, hogy ma a nettó átlagkereset az első 5 hónap átlagában 238 ezer forint, ez bruttó 360 ezer forint körüli összeget jelent, és ez ugye jelentősen meghaladja az elmúlt esztendőnek az átlagkeresetét – mondta Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

A Pénzügyminisztérium közlése alapján 2010 óta

több mint 84 százalékkal nőttek az átlag nettó bérek Magyarországon.

A Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője, Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a béremelési hullámot a gazdaságpolitika átalakítása alapozta meg.

Szükség volt arra, hogy először is a gazdaságot helyreállítsuk, rossz állapotban volt a költségvetés. Pénzügyi és devizahitel-problémák akadtak, tehát először a költségvetés egyensúlyát kellett megteremteni – közölte Regős Gábor.

Pontosan 700 ezer fővel dolgoznak ma többen Magyarországon, mint 2010-ben. Ez 70 százalék feletti foglalkoztatási ráta. A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára ismertette, olyan vállalkozásokat, beruházásokat ösztönző intézkedéseket vezettek be az elmúlt időszakban, amelyek a béremelést is motiválták. Ilyen volt például a társasági nyereségadó 9 százalékra való mérséklése.


A szociális hozzájárulási adó is csökkenhet 

Egy másik hasonló intézkedés volt a kormány és a versenyszféra közötti bérmegállapodás. Ezzel párhuzamosan csökkenek a munkaadók terhei, a 27,5 százalékos szociális hozzájárulási adó lehetőség szerint, bizonyos feltételek teljesülése esetén 17,5 százalékra fog csökkenni – tette hozzá Marczinkó Zoltán.

A cégek terheit csökkentő intézkedések megalapozták az erős magyar gazdaságot. Azonban ahhoz, hogy ez a dinamikus bérnövekedés hosszú távon is tovább folytatódjon

a vállalkozások hatékonyságát is növelni kell a szakértő szerint.

Folytatni kell a béremeléseket, ez teljesen egyértelmű, persze ennek meg kell teremteni a hátterét. Egyrészt a versenyszférában növelni kell a vállalatok hatékonyságát, termelékenységét. Ez egy fontos feladat. Itt ugye beruházások, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek azok, amelyeket emlegethetünk, a közszférában pedig kell egy költségvetési fedezet, és ezzel kell gyakorlatilag minden ágazatban emelni a béreket.

Akár a közigazgatásban, akár az oktatásban, egészségügyben, rendvédelemben, gyakorlatilag bárhol – fejtette ki véleményét Regős Gábor.

A munkaadók tehát csak úgy tudják megteremteni a bérnövekedés további forrásait, ha növelik bevételeiket. Ezt megtehetik áremeléssel vagy a hatékonyság növelésével.

Ma már egyre többet beszélgetünk az automatizációról és a digitalizációról. Azok a beruházások, amelyek ma megvalósulnak vagy meg fognak valósulni Magyarországon már ezen tendenciák, ezen trendek mentén valósulnak meg – magyarázta Marczinkó Zoltán.

Fontos a béremelés

Csath Magdolna közgazdászprofesszor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország versenyképessége szempontjából is elengedhetetlen a béremelés, ugyanakkor a munkaerő-elvándorlást nem csupán a bérezés befolyásolja.

Nagy szükség van a béremelésre, mert le vagyunk maradva továbbra is az Európai Unión belül, de ez önmagában nem oldja meg a problémát. Fontos, hogy

a munkavállalók jól is érezzék magukat a munkahelyükön.

Bátorító legyen a légkör, és legyenek kíváncsiak a dolgozók véleményére a vezetők is. Az egész menedzsmentstílust, menedzsmentkultúrát is szükséges lenne megváltoztatni – közölte Csath Magdolna.

A várhatóan tartós munkaerőhiány miatt az elemzők az év egészére az átlagbérek 10 százalék feletti emelkedésére számítanak, amely a fogyasztáson keresztül elősegítheti a GDP 4–5 százalék közötti éves növekedését.

hirado.hu