Varga Mihály pénzügyminiszter kedden benyújtotta a 2020-as költségvetésről szóló tervezetet a parlamentnek. Sajtótájékoztatóján ismertette, a pénzügyi tervezet három célt szolgál: a családok támogatásának, a gazdaság és az ország biztonságának védelmét, A kormány jövőre négy százalékos növekedéssel, egy százalékos GDP-arányos hiánnyal és egy százalékos biztonsági tartalékkal számol.

Továbbá 2020 végére 66 százalékra csökkenő államadósságot és 2,8 százalékos inflációt vetít előre. Az alacsony hiánycéllal kapcsolatban a miniszter azt mondta, most kell kihasználni az alkalmat és ebben a környezetben kell erősíteni a költségvetés egyensúlyát. Varga arról is beszélt, hogy 2020-ban 2228 milliárd forint áll majd a családtámogatás rendelkezésére, a védelmi kiadások 223 milliárd forinttal emelkednek, egészségügyi célokra 184 milliárd forinttal jut több, az oktatásra szánt pénzek 48 milliárddal növekednek.

Nagyságrendekkel többet költ a kormány nyugdíjakra és az államigazgatásban dolgozók magasabb bérére is. A magyar falu program támogatása jövőre is megmarad, 150 milliárd jut majd rá a költségvetésből – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A piaci oldalon kell megalapozni a GDP növekedését 

Nincs semmi meglepő a költségvetés tervezetében, hiszen lényegében tendenciák folytatódnak – fogalmazott Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár a műsorban. Elmondása szerint a tervezet több eleme eldöntött és ismert volt korábbról, például a járulékcsökkentés szerepelt a hatéves bérmegállapodásban.

Bár a kommunikációban nem szerepelt hangsúlyosan, de az esetleges viharfelhőkre akkor érdemes felkészülni, amikor jól megy a gazdaság, ennek egyik módja pedig a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése,

ezzel lényegében tartalék is képződik

– folytatta.

Több pénz jut kutatás-fejlesztésre, a vállalatoknál pedig a fejlesztési beruházások esetén a támogatási határt lejjebb viszi a kormány, amivel Csath Magdolna szerint ösztönzi majd a fejlesztéseket. Az 50 főnél kisebb cégeknél folytatódik az adócsökkentés, amivel komoly pénzek maradnak a vállalatoknál, ezeket pedig béremelésre, fejlesztésekre, piackeresésre és marketingre is költhetik – ismertette.

Felhívta a figyelmet: a 4 százalékos GDP-növekedést a piaci oldalon kell megalapozni termeléssel, szolgáltatással, fogyasztással és beruházással, így rendszerszemléletben jól összeáll a 13+1-es akcióterv.

A felzárkózáshoz az uniósnál gyorsabb növekedésre van szükség.

A gazdaságvédelmi akcióterv azért született meg, hogy az Európai Unió növekedési ütemét Magyarország 2 százalékkal haladja meg. Ez a konvergencia lényege,

így tud közeledni az ország az uniós átlaghoz

– emelte ki Isépy Tamás közgazdász, a Századvég gazdaságkutató elemzője.

Az eurozónához való csatlakozásról a szakértő azt mondta: a konvergenciakritériumok a vártnál hamarabb teljesíthetők, hiszen az államadósság a 2020-as költségvetésben 65,5-66 százalékos lesz, a maastrichti kritérium pedig 60 százalék. A gyors közelítés alapján akár 2022-23 körül megfelelhet a magyar gazdaság a feltételnek.

A felzárkózáshoz az uniós növekedésnél gyorsabb bővülésre van szükség (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Mint mondta, a költségvetés dinamikus és az áfa-bevételek nagymértékű növekedésével tervez. Az év első időszakára vonatkozóan megfelelő adatok jelentek meg, de kérdés, hogy ez tartható lesz-e az év végéig.

Túl nagyok a regionális különbségek

Az egy főre jutó GDP jelenleg Magyarországon az uniós érték 68 százaléka, ez alacsony érték. Ezt megyékre bontva kiderül, hogy négy magyar régióban még az 50 százalékot sem éri el. Ekkora területi különbségek strukturális problémákról árulkodnak – reagált Csath Magdolna, majd emlékeztetett: Görögország is hasonló helyzetben vezette be az eurót, és ennek a mai napig issza a levét.

Hangsúlyozta:

a magyar gazdaságot területi fejlettség tekintetében kiegyenlítettebbé kell tenni,

azaz regionális szinten is nagyjából biztosítani kell a 90 százalék körüli fejlettséget.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország gazdasága a keleti nyitás ellenére is jelentősen függ az Európai Uniótól, hiszen a külkereskedelem 80 százaléka még mindig az uniós tagországokkal bonyolódik. Csath szerint a magyar gazdaságot épp ezért erősíteni kell, ellenállóvá és válságállóvá tenni, hogy ne legyen kiszolgáltatott egy olyan közösségben, amely gazdaságilag erősebb országokat is tartalmaz.

hirado.hu