Javában tart a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program megvalósítása, amelynek keretében a magyar kormány célja, hogy a Magyar Honvédség a térség leginkább ütőképes hadseregévé váljon. Ennek keretében a legkorszerűbb fegyvereket és haditechnikai eszközöket szerzi be az ország.

A jövő haditechnikájával a hétvégén a honvédelem napján a közönség is megismerkedhet, a szervezők pedig abban bíznak, hogy ez az élmény sok fiatalt terelhet a sereghez. A Zrínyi 2026 program sikere ugyanis részben azon múlik, hogy sikerül-e olyan szakképzett katonákat toborozni, akik az informatikában és a műszaki tudományokban éppoly magabiztosan mozognak, mint a gyakorlótéren.

Arról, hogy bírja-e a versenyt a honvédség, és kinek jelent kitörési lehetőséget a sereg, valamint milyen fegyverek érkeznek még a honvédséghez a Zrínyi 2026 program keretein belül, szakértők beszélgettek a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

A 21. század hadseregeinek soha nem látott kihívásokkal kell szembenézni – hangsúlyozta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, majd kifejtette: a modern katonának

drónokat kell kezelnie, és közben közelharcban is helyt kell állnia

– például egy terroristával szemben.

Ennek Magyarországon több akadálya is van: felszerelésbeli problémák, ami viszont pusztán több pénz ráfordításával orvosolható, az élő erő biztosítása azonban komolyabb kihívást jelent – folytatta.

A biztonságpolitikai szakértő kifejezte aggodalmát a megemelt keretszámok feltöltésével kapcsolatban, és felhívta a figyelmet a szerződéses állomány korából fakadó problémákra. Mint mondta, a mai magyar katonák zöme a húszas évei végén, harmincas évei elején jár, ebből fakadóan pedig egyrészt nem tudnak úgy teljesíteni, mint például az amerikai 18–20 éves fiatalok, másrészt többségük családos, így sokkal kevésbé mozgékony és bevethető.

Fel kell kelteni a mai fiatalok érdeklődését

Arra a felvetésre, hogy miként lehet egy 15–16 éves gyermek figyelmét a honvédség felé fordítani, Kis-Benedek József azt mondta: ha olyan képzést kap a seregben, amelyet később a polgári életben is tud hasznosítani, akkor érdekelni fogja ez a hivatás.

A szakértő szerint a fiatalok alapvetően a kaland miatt érdeklődnek a katonaság iránt, ezt mutatja a honvédelmi táborokban tapasztalt túljelentkezés is. Kis-Benedek szerint olyanokkal kell összehozni a gyermekeket, akik korábban missziókban háborús körülmények között a terrorizmus ellen harcoltak, akár amerikai felszerelést használva.

Kis-Benedek úgy látja, hogy az elmúlt években létrehozott toborzóirodák mára olyan embereket képeztek ki, akik motiválhatják a fiatalokat.

Felhívta a figyelmet a meglévő állomány védelmére is, amelyet a honvédség megfelelő felszerelés, fegyverzet és kommunikációs eszközök biztosításával érhet el. Rámutatott: sok misszióban részt vevő magyar katona

magának vásárol jó minőségű felszereléseket,

amelyek a terepen szolgálják. Nyugaton az ehhez hasonló projektek már kifutottak, itthon azonban még nem tudja biztosítani a szervezet – mondta.

Új eszközrendszer a láthatáron 

Arra a kérdésre, hogy az Orbán–Trump-találkozó után milyen fegyvereket vásárolhat Magyarország az Egyesült Államoktól, Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára azt mondta: ugyan szerződés még nincs, de valószínűleg sor kerül egy közepes magasságú, tehát 25 méterig használható légvédelmirakéta-komplexum megvásárlására. Sok van ugyan a piacon – több más ország mellett Németország és Izrael is gyárt ilyesmit –, de a norvég–amerikai együttműködéssel készült AMRAAM rakétarendszer már több európai országban bevált.

Az amerikaiak a rendszerhez az úgynevezett föld-levegő rakétákat adnák, amit a norvégok által megalkotott, továbbfejleszthető rendszerbe lehetne illeszteni – tette hozzá.

Mint mondta, a rendszerrel mobil katonai alakulatot és fontos objektumokat, kiemelt infrastruktúrákat – mint például a paksi atomerőmű – is lehet védeni légitámadások ellen.

hirado.hu