Az 1745-ben kelt redemptios diploma aláírásának május 6-i emléknapját egész napos kulturális programmal tette méltóvá a szervező Jászkerület Nonprofit Kft. A délelőtti műsorok az ifjúságot célozták, ám az elképzeléseket sajnos az időjárás némiképp módosította.

A szakadó eső miatt több csoport is lemondta a programokon való részvételét, a Margit-szigetre tervezett máskor oly népszerű Ifjúsági Redemptus Virtus vetélkedő pedig elmaradt. Ahogy Lóczy Péter koordinátor mutatta lapunknak a szigeten készített fotót, csupán egy gólya próbálkozott a virtuskodással, ám azt már Péter sem várta meg, hogy a békák vagy a madár javára dőlt-e el a küzdelem.

Az ugyancsak szabadtérre tervezett várostörténelmi vetélkedő hat helyszíne is tető alá költözött. Az Ifjúsági Házban fogadták a jól felkészült felső tagozatos gyerekekből álló csapatokat a pedagógusokból, helytörténeti kutatókból, könyvtárosokból verbuvált játékvezetők. Patakiné Kocza Anita szervező elmondta, hogy a feladatok megoldásánál segítséget nyújtó kinti tereptárgyak – szobrok, feliratok – itt ugyan nem adnak puskázási lehetőséget, de azért a diákok ügyesen megoldják a kérdéseket. A fiatalok elmondták, hogy kevés idejük volt felkészülni, de igyekeztek sok mindent megjegyezni az ajánlott irodalomból, jól teljesíteni itt, és az előre kiadott fotós házi feladatban is. Megérte ügyeskedni, szorgosan gyűjtögetni az „aranyforintokat,” mert a legjobbak könyvutalványban részesültek a Jász Múzeummal közösen szerkesztett szép emlékplakett mellett.

A Lehel Film-Színházban Góg Zoltán várta az ifjakat egy ismeretterjesztő film erejéig, de sajnos már az odajutás is nehézkes volt a szűnni nem akaró eső miatt, így kevesen ültek be Karácsony Sándor A kunok hazája című alkotásának megtekintésére. Akik mégis eljutottak, azoknak Kókai Magdolna muzeológus mesélt a redemptioról egy rövid összefoglalóban, hangsúlyozva, hogy őseink tenni akarása, a közösség érdekében tett összefogása a mai kor emberének is például szolgál.

A szomszédos Főnix Műhelyházban sem kellett különösebben tolongani a játékos foglalkozásokat kínáló asztalok körül, a kézműves asztaloknál. Gál-Dobos Beáta és csapata pedig igen szórakoztató fejtörőkkel, logikai játékokkal, foglalkozásokkal készülve várta az iskolásokat. A kisteremben Tajti Erzsébet vezetésével viseletes rongybabákat készítettek az elsős, másodikos kisdiákok, míg a nagy teremben népi motívumos színezők, kirakók idézték fel a XVIII. századot a kicsik befogadóképességének megfelelően.

Talán az egyik legizgalmasabb programnak ígérkezett a Jurta kiállítás, előadás és tudáspróba, amelyet Suhaj Csilla meghívására budai hagyományőrzők hoztak el hozzánk. A sziget helyett a Főnix udvarán állították fel a jurtát, amit gazdagon berendeztek ősmagyar használati és dísztárgyakkal, eszközökkel. A látogatók sokszínű ismerettel gyarapodtak a sátorba való betérés alkalmával a honfoglaló magyarok hiedelemvilágáról, zenei és díszítő kultúrájából, viseletéről, otthonaikról és mindennapi életükről.

BerényCafé