A Budapest Időgép és a Köztünk élő építészet online adatbázisok segítségével rengeteg új dolgot fedezhetünk fel a múltból. Például, hogy nézett ki az 1837-es fővárosi településszerkezet, de a Pécsi Nemzeti Színház és a keszthelyi Festetics-kastély kalandos történetét is megismerhetjük, korabeli fotókkal illusztrálva.

Térképen a történelem. A Budapest Időgép a múltat kapcsolja össze a jelennel a modern technológia lehetőségeivel. Fényképek, dokumentumok, érdekességek a 19–20. századból egyetlen kattintásra. A térben és időben való barangolás jó kikapcsolódás és szórakozás lehet, amit ma már több platformon is elérhetünk.

1837 és 1937 között képes leképezni a településszerkezet változásait a Budapest Időgép online felület – tájékoztatott Somfay Örs, az Arcanum Adatbázis Kft. munkatársa a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Mint mondta, a térkép segítségével megnézhetjük, 1837-ben milyen volt Budapest településszerkezete.

Ritkán látott képeket és tartalmakat ismerhetünk meg

Somfay elmondta, a kiegyezés utáni időszakban indult meg a magyar főváros dinamikus fejlődése, ekkor már magyar közigazgatásban éltek őseink, bizonyos utcanevek már az 1870-es évektől kezdve viselik nevüket, mint például az Üllői út és a Kerepesi út. Hozzátette: a térképen keresési szűrők segítségével azt is megnézhetjük, hogy az egyes korszakokban milyen intézmények, vendéglátóhelyek és kulturális intézmények léteztek.

Az online felület célja, hogy a jelen kor emberének házhoz vigyék az ismereteket, hiszen a közgyűjteményi tartalmak nagy része ritkán kerül ki a raktárakból, azonban a Budapest Időgép segítségével részletesen tájékozódhatunk a múltbéli városképről, intézményekről – magyarázta Somfay Örs.

Az épületek múltja és jelenje

Több mint 200 budapesti és vidéki épület, köztük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a keszthelyi Festetics-kastély, a Pécsi Nemzeti Színház és a gyulai Várfürdő fotókkal illusztrált kalandos története ismerhető meg a Köztünk élő építészet című térképen böngészve – így mutatja be a Lechner Tudásközpont az általuk kifejlesztett online felületet.

Az online térkép bepillantást enged a homlokzatok mögé, megmutatva épített környezetünk értékeit és történeteit.

Nemcsak szakmabelieknek

A Köztünk élő építészet nem feltétlenül építészeknek szól, egyszerre ad információt a szakembereknek és a széles nagyközönségnek is. A szövegek megfogalmazása is ehhez alkalmazkodik – ismertette Pesti Monika, a Lechner Tudásközpont építészeti szakújságírója. Mint mondta, a honlapon található térképen nemcsak az érdekes történettel rendelkező helyek, építmények, intézmények vannak megjelölve, hanem egy cikket is olvashatunk minden megjelölt helyről, képekkel illusztrálva. Így bővebben tájékozódhatunk egy-egy épület múltjáról – tette hozzá az újságíró.

Mint mondta, többéves munka eredménye, hogy már több mint kétszáz helyszín található a térképen, a szám pedig a következő években bővülni fog.

Máshol nem elérhető információk

A térkép segítségével megtudhatjuk például, hogy a budapesti Római strandfürdő történetének gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza, és hogy a források vizét nem csupán fürdésre és ivásra használták, hanem egy időben egy lőpormalom hajtására is – hangzott el a közrádióban. Ahogy azt korábban is írtuk, a történetekhez fotókat is mellékeltek, ezeket legtöbb esetben a Lechner Tudásközpont tervtára, szakkönyvtára és fotóarchívuma adja – mondta Jancsó Ágnes a Lechner Tudásközpont kommunikációs szakértője.

Kiemelte: a tudásközpont birtokában olyan információk is vannak egy-egy helyről és épületről, amelyek sehol máshol nem olvashatók vagy lelhetők fel, ezért rendkívül különleges történeteket tudhatunk meg a térkép segítségével.

hirado.hu