A százhetvenegy évvel ezelőtti nagy vállalkozásra, a szabadság kivívására tett szinte reménytelen kísérletre emlékeztek ma a világban szétszórt magyarok éppúgy, mint az anyaországban élők.

Szolnokon a Kossuth tér volt a megemlékezés színhelye, ahol a hideg szélben méltó műsort adtak a Verseghy gimnázium diákjai és ahol sokakat elgondolkodtatott Molnár László színművész értő tolmácsolásában Babits Mihály Petőfi koszorúi című verse.

Kép: iSzolnok

A megemlékező ünnep szónoka Szalay Ferenc polgármester, Szolnok választott első embere volt, aki így fogalmazott a forradalom és szabadságharc szándékairól, föltéve a kérdést, mi vezette a magyar népet:

-Nem hallgatott másokra, nem törődött bele abba, amit a nagyhatalmak sorsként elrendeltek számára, hanem kizárólag a magyarság érdekét nézve, hagyományaiba, múltjába kapaszkodva létrehozott egy valódi nemzeti egységet, s harcba szállt igazáért.

Kép: iSzolnok

Az egységet a feudális rend és a Habsburg uralom akadályozta szabadság elérésének közös célja teremtette, de ma is világosan látszik a közösséget teremtő gondolat. Ez a kereszténység századok alatt kialakított világrendjének védelme az európaiságot elsöpörni szándékozó iszlamizmussal szemben.

-Százhetvenegy éve a nemzeti önazonosság volt a cél, ma a keresztény hagyományok, az emberi jogok, a béke és a biztonság megteremtése jelent kihívást. Kossuthék egy független Magyarországért harcoltak, mi asszonyainkért és lányainkért, a családjainkért, a karácsonyért, a húsvétért, s mindazért, amit ez a kulturális közeg értékként felépített – figyelmeztetett Szalay Ferenc.

Elődeink a szabadságért életüket sem féltek föláldozni és bár ha önfeláldozást nem is vár el ma a világ tőlünk, magyaroktól sem, de helytállnunk szükséges és felelnünk kell a mai kihívásokra – tette hozzá.

-Nyilvánvaló jelek mutatnak arra, hogy ha a kontinens feladja keresztény értékeit, az ebből eredő kultúráját, hagyományait, identitását, akkor elveszti erejét, s elveszti mindenét, melyet az itt élők több mint ezer év alatt felépítettek.

Ez a tiszteletre méltó hagyomány, amit nem engedhetünk át másoknak, amit nem tagadhatunk meg és aminek köszönhetjük, hogy azok vagyunk, akik ma vagyunk, meg kell tehát önazonosságunkat őrizni, ez mindannyiunk felelőssége a jövő irányába – mondta a szónok.

Az ünnepségen a történelmi zászlók múltját is ismertették, majd korhű ruhákba öltözött huszárok mutattak be lova jeleneteket. A megemlékezők koszorúkat és virágokat helyeztek el a városháza falának emléktáblájánál, majd az aulában Kossuth szobránál.

A megemlékező ünnepségen adták át a Szolnok város Ifjúsági díjait is Földvári Patrik Zoltánnak, Pap Csengének és Oláh Csenge Barbarának.

iSzolnok